Mikor és mire használjuk a számítógépet?

Bár a magyar lakosság több mint fele digitálisan írástudónak tekinthető - derül ki a GKIeNET - T-Home - T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról 2009. áprilisban közzétett kutatásából - a munkavállalóknak csak alig 35 százaléka használ napi szinten számítógépet, márpedig a gazdasági és társadalmi versenyképesség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy a munkavállalók milyen arányban, illetve milyen mélységben képesek használni az infokommunikációs eszközöket.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A GKIeNET 2008 végén készített országosan reprezentatív, 2500 fő megkérdezésével történt felmérése szerint a digitálisan írástudók aránya a felnőtt lakosságra vonatkozóan 2008-ban 52% volt, vagyis a magyar felnőtt lakosság több mint fele rendelkezik számítógép-felhasználói tapasztalattal. Rendszeres internet-használónak (legalább heti egy alkalommal internetezőnek) vallotta magát a 18 évesnél idősebb lakosság 40%-a, valamint számítógép-használónak további 14%-a. Az internetezők arányának növekedését a csak számítógépet használók arányának csökkenésével összevetve láthatjuk, hogy az utóbbi 2 évben az internetezők köre nem csak a számítógép-használók táborából bővült, hanem valószínűleg a digitálisan írástudatlanok csoportjából is csatlakoztak néhányan az "internetezők táborába".

A gazdasági és társadalmi versenyképesség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy a munkavállalók milyen arányban, illetve milyen mélységben képesek használni az infokommunikációs eszközöket. Az Európai Unió országaiban átlagosan a munkavállalók fele használ napi munkájához számítógépet; az arány 2007-ben Finnországban volt a legmagasabb (70%), a legalacsonyabb pedig Romániában és Bulgáriában (20% és 25%). Magyarország ebben a tekintetben a térség országainál kedvezőtlenebb helyzetben volt: a hazai munkavállalóknak csupán a 35 százaléka használt rendszeresen PC-t a mindennapi munkavégzés során.

Mintegy öt éve netezünk

A magyar internetezők egynegyede 2 évnél nem régebb óta internetezik, azaz új felhasználónak tekinthető, míg többségük (42%) már 3-5 éve böngészi a világhálót. A hazai ADSL megjelenésével egy időben, azaz kb. 6-7 éve az internethasználók 10%-a, ennél régebben, a modemes érában pedig az internetezők ötöde kezdett el internetezni, azaz ők tekinthetők a legtapasztaltabb felhasználóknak, s egyben a leginkább nyitottnak az új technológiák iránt. Az internetezési szokások nem nyúlnak vissza sokkal régebbre a férfiak esetében, mint a nőknél: az internetező férfiak átlagosan 5,1 éve használják az internetet, míg a nők átlagosan 4,6 éve. Életkor szerint sincs határozott különbség az internetezés múltját illetően: az 50 évnél fiatalabb internetezők átlagosan 4,9 éve, az 50 év felettiek pedig 4,4 éve interneteznek.

Végzettség alapján élesebb elkülönülés tapasztalható. A felsőfokú végzettségűek átlagosan 6 éve interneteznek, az érettségivel rendelkezők átlagosan 4,6 éve, míg az érettségi nélküli középfokú végzettségűek átlagosan 3,7 éve használják a világhálót. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében 5,1 éves átlagértéket kapunk, e kiemelkedő érték oka, hogy utóbbi csoportban az internetezők több mint fele (53%) fiatal (18-29 éves), 29%-a még nincs 20 éves - azaz vélhetően a középfokú végzettségük előtt állnak, és a technológia iránt fogékony fiatalok.

Számítógép-használat intenzitása

A magyar 18 év feletti számítógép-használók egyharmada (34%) hobby jelleggel, azaz naponta legfeljebb 1 órát használ PC-t. Hasonló arányban vannak azok (35%), akik naponta 2-4 órát számítógépeznek, míg a számítógép-használók szintén körülbelül egyharmada (31%-a) több mint 4 órát ül a képernyő előtt. A számítógép-használók körében egy főre vetítve a napi használat átlagos időtartama 3,8 óra. A leginkább jellemző a munkahelyi PC-használat, a gazdaságilag aktív számítógép-használók átlagosan 4,8 órát töltenek számítógép előtt a munkahelyükön, míg az otthoni számítógépezés átlagosan 2 órát tesz ki a felhasználók napi programjában.

A számítógép-használat mértékét tekintve a legfiatalabb korosztály található az élen, a 18-29 évesek átlagosan 4,6 órát számítógépeznek naponta, míg a 30-59 évesek átlagosan 3,4-3,8 órát, a 60 év feletti számítógép-használók ennél átlagosan egy órával kevesebbet, 2,8 órát töltenek a számítógép előtt. A tanulók és a gazdaságilag aktívak töltik a legtöbb időt a monitor előtt, átlagosan napi 4,2 és 4,6 órát, azaz a különbség minimális, míg a nyugdíjas számítógép-használók ennél lényegesen kevesebbet, átlagosan 1,7 órát ülnek számítógép képernyő előtt. A számítógép előtt töltött idő a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő számítógép-használók körében 4,1-4,2 óra, míg a városban, községben élők esetében átlagosan 3,5 óra naponta.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo