A GKIeNET 2008 végén készített országosan reprezentatív, 2500 fő megkérdezésével történt felmérése szerint a digitálisan írástudók aránya a felnőtt lakosságra vonatkozóan 2008-ban 52% volt, vagyis a magyar felnőtt lakosság több mint fele rendelkezik számítógép-felhasználói tapasztalattal. Rendszeres internet-használónak (legalább heti egy alkalommal internetezőnek) vallotta magát a 18 évesnél idősebb lakosság 40%-a, valamint számítógép-használónak további 14%-a. Az internetezők arányának növekedését a csak számítógépet használók arányának csökkenésével összevetve láthatjuk, hogy az utóbbi 2 évben az internetezők köre nem csak a számítógép-használók táborából bővült, hanem valószínűleg a digitálisan írástudatlanok csoportjából is csatlakoztak néhányan az "internetezők táborába".
A gazdasági és társadalmi versenyképesség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy a munkavállalók milyen arányban, illetve milyen mélységben képesek használni az infokommunikációs eszközöket. Az Európai Unió országaiban átlagosan a munkavállalók fele használ napi munkájához számítógépet; az arány 2007-ben Finnországban volt a legmagasabb (70%), a legalacsonyabb pedig Romániában és Bulgáriában (20% és 25%). Magyarország ebben a tekintetben a térség országainál kedvezőtlenebb helyzetben volt: a hazai munkavállalóknak csupán a 35 százaléka használt rendszeresen PC-t a mindennapi munkavégzés során.
Mintegy öt éve netezünk
A magyar internetezők egynegyede 2 évnél nem régebb óta internetezik, azaz új felhasználónak tekinthető, míg többségük (42%) már 3-5 éve böngészi a világhálót. A hazai ADSL megjelenésével egy időben, azaz kb. 6-7 éve az internethasználók 10%-a, ennél régebben, a modemes érában pedig az internetezők ötöde kezdett el internetezni, azaz ők tekinthetők a legtapasztaltabb felhasználóknak, s egyben a leginkább nyitottnak az új technológiák iránt. Az internetezési szokások nem nyúlnak vissza sokkal régebbre a férfiak esetében, mint a nőknél: az internetező férfiak átlagosan 5,1 éve használják az internetet, míg a nők átlagosan 4,6 éve. Életkor szerint sincs határozott különbség az internetezés múltját illetően: az 50 évnél fiatalabb internetezők átlagosan 4,9 éve, az 50 év felettiek pedig 4,4 éve interneteznek.
Végzettség alapján élesebb elkülönülés tapasztalható. A felsőfokú végzettségűek átlagosan 6 éve interneteznek, az érettségivel rendelkezők átlagosan 4,6 éve, míg az érettségi nélküli középfokú végzettségűek átlagosan 3,7 éve használják a világhálót. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében 5,1 éves átlagértéket kapunk, e kiemelkedő érték oka, hogy utóbbi csoportban az internetezők több mint fele (53%) fiatal (18-29 éves), 29%-a még nincs 20 éves - azaz vélhetően a középfokú végzettségük előtt állnak, és a technológia iránt fogékony fiatalok.
Számítógép-használat intenzitása
A magyar 18 év feletti számítógép-használók egyharmada (34%) hobby jelleggel, azaz naponta legfeljebb 1 órát használ PC-t. Hasonló arányban vannak azok (35%), akik naponta 2-4 órát számítógépeznek, míg a számítógép-használók szintén körülbelül egyharmada (31%-a) több mint 4 órát ül a képernyő előtt. A számítógép-használók körében egy főre vetítve a napi használat átlagos időtartama 3,8 óra. A leginkább jellemző a munkahelyi PC-használat, a gazdaságilag aktív számítógép-használók átlagosan 4,8 órát töltenek számítógép előtt a munkahelyükön, míg az otthoni számítógépezés átlagosan 2 órát tesz ki a felhasználók napi programjában.
A számítógép-használat mértékét tekintve a legfiatalabb korosztály található az élen, a 18-29 évesek átlagosan 4,6 órát számítógépeznek naponta, míg a 30-59 évesek átlagosan 3,4-3,8 órát, a 60 év feletti számítógép-használók ennél átlagosan egy órával kevesebbet, 2,8 órát töltenek a számítógép előtt. A tanulók és a gazdaságilag aktívak töltik a legtöbb időt a monitor előtt, átlagosan napi 4,2 és 4,6 órát, azaz a különbség minimális, míg a nyugdíjas számítógép-használók ennél lényegesen kevesebbet, átlagosan 1,7 órát ülnek számítógép képernyő előtt. A számítógép előtt töltött idő a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő számítógép-használók körében 4,1-4,2 óra, míg a városban, községben élők esetében átlagosan 3,5 óra naponta.
