Hathatós reformok nélkül pénzkidobás az ASP rendszer - írta sms-ében az egyik vendég. A Piac&Profit konferenciájának második napján, az önkormányzatokról szóló előadásokat követő vitában ugyan a legutolsó pillanatokban jelent meg a nyúlfarknyi érv a kivetítőn, ám az önkormányzati alkalmazásszolgáltató központok (ASP) védelmét már megelőzőleg teljesítették a felkért szakértő előadók, a reformok gondolatával pedig véletlenül sem foglalkoztak... Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára, aki némi kételyekkel is felvértezve kommentálta az ASP-t, azt nem győzte hangsúlyozni, hogy ha már egyszer évek óta „téma" ez a rendszer, legyen is belőle valami. Mivel eldőlt, hogy elindul a pályázás, s kiderült, hogy 7 ASP központ jön létre, az is hasznos lenne, ha a tervezett időben megvalósulnának, s valamennyi önkormányzat csatlakozhatna hozzájuk.
A magyar közigazgatás nem lehet hétféle, ezért akarja a szakmai kormányzat egy azon jelleggel, feltételrendszerben megvalósítani a programot, de a hét régióban kiépülő ASP központ voltaképpen verseny is az érdekeltek számára, ezzel lehet színvonalasabb, hatékonyabb megoldásokhoz jutni - vetette közbe Varga Zoltán önkormányzati miniszter védve és magyarázva a projektet. A kialakuló szolgáltatói verseny azért is cél, mert a monopol jelleget ki lehet vele védeni. Zongor Gábor tovább görgetve a miniszteri állítást, megállapította, hogy az egységes közigazgatás sem mellőzendő szempont.
Szita Károly kaposvári polgármester az ASP-re utalva, de minden közvetlen előzmény nélkül közzé tette felszólalása legelején: egyetért a miniszterrel. Az ellenzéki politikus ugyanis azt vélte felfedezni, hogy a kiszámíthatóságra, a stabilitásra törekszik az önkormányzati tárca, az alkalmazásszolgáltató központok programja legalább is erre utal. A dicséretben meghúzódó kritika sem maradt sokáig titok, Szita Károly ugyanis költői kérdést feltéve - ki kéne számolni, hogy mennyi pénzt költöttek az országban önkormányzati rendszerek szoftvereire - válaszolt is saját magának, s persze hallgatóságának. Eszelősen sokat, Kaposváron mindenképpen. Mindenesetre az állam szerepvállalása már csak ezért sem mellőzhető az önkormányzati informatikai fejlesztések finanszírozásából. Az ismert közszereplő ezek után megkönnyítette a vitavezető Demcsák Zsuzsa dolgát, mert egy további kérdést tett fel, mintegy ösztönözve a moderátort: préseljen ki választ a többi előadóból. Szita Károly szerint ugyanis nem túl világos, a kormányzati tisztviselők rábeszélik az önkormányzatokat, vagy éppen lebeszélik az intézményeket, hogy induljanak-e az ASP-ért kiírt pályázaton? Sőt, még azt is felvetette a fideszes polgármester, hogy a működtetés zsákba macskának tűnik.
Annyiban egyszerűvé is vált a vitavezető dolga, hogy a kormányzat nevében megszólított dr. Kopiás Bence, az E-közigazgatásért felelős MEH-es főosztályvezető-helyettes zsigerből válaszolt: tessék megnézni alaposan a kiírást, kiszámolni, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a pályázás, a megvalósítás. Fontos lehet, hogy az adott önkormányzat akar-e térségében vezető szerepet betölteni, s lényeges tudni, hogy akkor lesz a modell működőképes és önfenntartó, ha profi módon valósítják meg. Kiszámolták azt is, hogy megfelelő számú önkormányzat az alacsony üzemeltetési befizetéssel is képes akár már minimális nyereséggel is működtetni az ASP központot. Kopiás Bence amúgy kívánatosnak tartja, ha a hét régió hét központja hajlandó lesz hathatós együttműködésre, ehhez a kormányzat szakmai oldalról kész is segíteni a tervek szerint 2013-tól már „élő" rendszerek kiépítőit, működtetőit.
Farkas Ferenc, a Geoview Systems Kft. ügyvezető igazgatója az üzleti szektor nevében szólt hozzá az önkormányzati ASP-központok programjához. Alapvetése pedig az volt, hogy a helyhatóságoknál már normálisan működő informatikai rendszerek léteznek, s vannak olyan megoldások, amilyenek 1500 önkormányzatnál valósultak meg. De éppen ezen az alapon kérdés, hogy kialakulnak-e olyan szabványok is, amilyenek hosszú távon határozhatják meg az ASP-központok működését? Ha igen a válasz, akkor a rendszer egységesedése is lehetségessé válik. Farkas Ferenc az önkormányzati szféra oktatását, továbbképzését hiányolta az ASP-program „környezetéből". Szintén az üzleti szféra nevében érvelt Somogyi Tamás, a Synergon operatív igazgatója. Ő a majdan működő rendszerek apropóján „csupán" annyit kérdezett, hogy az üzemeltetés költségeit miből fogják állni az önkormányzatok? Amúgy nem a gesztor önkormányzatokon múlik majd a program sikeressége, hanem a csatlakozó önkormányzatok lojalitásán, együttműködési hajlandóságán múlik, s persze azon, hogy befizetik-e a részüket a kasszába. Az mindenesetre igaz, hogy 18 hónap múlva kialakul maga a rendszer - a kormányzati elképzelések szerint - és két-három év alatt kell csatlakozniuk az önkormányzatoknak. De ebben a köztes időben is működtetni - finanszírozni - kell a rendszereket.
Demcsák Zsuzsa „vezényletével" több új kört is futottak az ASP-vita résztvevői. A miniszter például bizonyosan állítja, hogy az oktatásra szán pénzt a program, Zongor Gábor pedig arra a célra világított rá, hogy az ASP-központokat létrehozó, üzemeltető önkormányzatok, illetve a régiókban lévő többi önkormányzat között meg kell indulniuk a párbeszédeknek is. Ebben az is benne van, hogy a már megszokott, jól működő megoldásokat az ügyintézők ne kényszerüljenek kidobni, hanem épüljenek rájuk, hozzájuk az új rendszerek. Szita Károly a korábban feltett kérdésére immáron válaszolt is: el fognak indulni a pályázaton a kaposváriak. Ugyanis magukban mindig jobban bíznak, mint az államban. Még azt is vállalják, hogy zsákba macskát vesznek, felvállalják a kockázatot.
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
