Ma Magyarországon kisebbségben vannak azok, akik láttak e-számlát, pedig 2004-től elhárultak a szabályozás hiányosságából adódó gátló tényezők a használata elöl. Ezután 2007-ben a tapasztalatok felhasználásával egyszerűsítették a használatát, ami lökést adott az e-számlaelterjedésének, de mind a mai napig maradt még teendő - vallotta be előadásában Pócza András, a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs főosztályának főreferense a Piac és Profit E-Magyarország? E-kormányzat? - Múlt, jelen és jövő konferenciáján, Siófokon.
A papír elhangzása miatt környezettudatos gondolkodásmódra is való megoldás elterjedését az ismeret-, bizalom-, és a jó gyakorlatok hiánya gátolta. Ezek leküzdését ma már több információs kiadvány is segíti, amelyek a http://www.e-szamlazas.gov.hu/ és az http://www.esze.org.hu/ honlapon megtalálhatóak.
Az e-számla előnyei
Miközben jogilag egyenértékű a papír alapú számlával, annál biztonságosabb és hitelesebb. Egyszerűbben kezelhető és tárolható, költséghatékonyabb megoldás, hiszen előállítása, a befogadóhoz történő eljuttatása és megőrzése is olcsóbb, kisebb emberi erőforrás ráfordítást igényel. Pócza kiemelte, hogy csak elektronikus módon továbbítva hiteles. Az e-számlázás folyamatai ugyanazok, mint amit a papír alapúnál megszoktunk. Az adatok előállítása után viszont nem nyomtatni, hanem bármilyen formátumban, elektronikusan menteni kell. Itt technikai újítással kell élni, mert elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. (Ez utóbbi csak a PKI rendszer használata esetén szükséges, EDI rendszerben erre nincs szükség, mert akkor az adatok zárt csatornán mozognak. Előbbi rendszer inkább a cég-lakosság, míg utóbbi cég-cég kapcsolatban jellemző. Bővebb információt a két rendszer közti különbségről a Piac és Profit magazin elektronikus archívumában talál).
Továbbításra három fő megoldás létezik. E-mailben csatolmányként, vagy saját honlapon lehet a befogadónak elérhetővé tenni, esetleg külső szereplőt lehet bevonni a továbbításba. A számlabefogadáskor az adatokat szoftver ellenőrzi, gyorsan. Kinyomtatni lehet, de a papírra vitt változat már nem hiteles. A legtöbb problémát az e-számlával annak kontírozása jelentette, hiszen a papír alapúval ellentétben itt nem lehet a számla szélére írni. Ezen probléma feloldására az APEH már csatolmányként elfogadja a jelzőszámokat, információkat. Az e-számla megőrzése lehetséges saját adathordozón, számítógépen, szerveren, de az őrzést kiszervezni is lehet más céghez, vagy minősített archiválási szolgáltatót is be lehet vonni. (Pócza András prezentációját letöltheti innen.)
Megszűntek a gátló tényezők
Magyar István, az Elektronikus Számlakibocsátók Egyesületének elnöke a konferencián elmondta, hogy ma Magyarországon az e-számlázás 150-180 ezer főt érint. Idén nagyjából 4 millió számlát állítanak ki elektronikus formában. Eközben csak a lakosság részére 400 millió számlát bocsátanak ki a különböző cégek.
Magyar István beszámolt arról is, hogy az eddigi gátló tényezők döntő többsége megszűnt. Mára az itthon használt megoldások interoperatibilitása megoldott, azaz az átjárhatóság megvan a lehetőségek között. Hátráltatta az elterjedést, hogy az adattárolási szempontokat figyelembe véve az xml formátum a használhatóbb, míg megjelenést, értelmezhetőséget tekintve a pdf formátum jobban használható. Az e-számlázás elterjedését három pályázati kiírás, a GOP 2.2.3, a GOP 2.2.1 és a KMOP 1.2.5. is támogatja.
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
