A legfőbb kérdés, hogy szolgáltató-e az állam, vagy ha nem, akkor mikor lesz az? - nyitotta az „EU-források a közigazgatás modernizációja (EKOP, ÁROP), a projektek eredményei" című előadását Bálint Ákos, az NFÜ Közigazgatási Reform Programok Irányító hatóságának főigazgatója. Ezzel kapcsolatban egy idei, év elején készült felmérést mutatott be, melyben világosan látszott, hogy az elmúlt három évben, nemhogy nem nőtt, hanem csökkent is az állami ügyintézés ügyfeleinek az elégedettsége. „Az elmúlt két év tehát nem volt sikertörténet" - vallotta be a szakember, aki hozzátette, hogy ehhez részben hozzájárul az is, hogy bár elindultak a projektek, az eredmények még nem értek be.
Az e-ügyintézés terjedését az is gátolja - hiába költenek erre a célra sok-sok milliárdot -, hogy egyelőre a lakosságnak mindössze a 12 százaléka akar elektronikus úton ügyet intézni. „Ennek megfelelően van egy kis érdektelenség az e-közigazgatás kialakításában, ám ez a helyes út, amelyen Európa is öles léptekkel halad" - magyarázta a szakember. Ugyancsak gátolja az e-ügyintézés terjedését, hogy a lakosság 45 százaléka továbbra is digitálisan írástudatlan (ez az arány évek óta szinte egyáltalán nem változott), így nem lehet kötelezővé tenni ezt a fajta ügymenetet, hiszen akkor kizárnánk a lakosság felét - közölte Bálint Ákos, aki szerint egyelőre keresik a megoldást erre a problémára. Ami bíztató, hogy egy másik felmérés szerint, amíg három éve csak 11 százalék, addig idén már 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy az internetes is keres adatokat, jogszabályokat az adott ügyben.
Hiányzó lelkesedés
Nem segíti az e-ügyintézés terjedését az sem, hogy az államigazgatásban dolgozó köztisztség-viselők közül igen sokan közömbösek a munkájuk iránt. „Márpedig nehéz lesz így szemléletváltást elérni" - vonta le a szomorú tanulságot Bálint Ákos. Egy felmérés szerint a munkakezdés után három hónappal még 64 százalék élvezi a teendőit, egy év múlva már csak a dolgozók fele, míg két év múlva 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy elégedett a munkájával. (A legjobb munkahelyeken ez az arány 78 százalék)
A kutatás adatai szerint a szociális szférában és a külügyben dolgozók a legelégedettebbek (54 %), míg az egészségügyben dolgozóknak a leginkább ellenszenves a munkájuk (24%). Érdekesség, hogy amíg a szegényebb régiókban jobban élvezik a dolgos napokat, addig a leggazdagabbnak számító Közép-magyarországi régióban a legkevésbé.
Az EKOP és az ÁROP eredményei
Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében eddig négymilliárd forintot költöttek el, 13,8 milliárdról kötöttek szerződést, míg a megítélt támogatások összege 14,5 milliárd forint jelen pillanatban. Bálint Ákos szerint a személyi ügyek területén sikerült jó eredményeket elérni, példaként említette, hogy a vezetők kiválasztásánál szigorodtak a feltételek, így például az aspiránsoknak több fordulón kell átjutniuk, amíg a zsűri egy tízes leszűkített listából kiválasztja a végső nyertest.
Az ÁROP pénzeiből több területet is támogatnak, így például az informatikai fejlesztéseket, a leghátrányosabb kistérségeket, a korrupciós kockázatok feltérképezését, de a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztésére is majd négymilliárdot költenek.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) során már 11 milliárd forintot fizettek ki, 48 milliárdot pedig megítéltek a nyerteseknek. A szakember szerint az biztos, hogy nem marad pénz ebben a programban, hiszen a projektek szinte minden területen dübörögnek. A pénzből többek közt szakágazati rendszereket fejlesztenek, ami „visszafordíthatatlan" fejlődést hozhat. (Bálint Ákos prezentációját innen letöltheti.)
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
