Az első előadó Kovács Kálmán volt, aki az SZDSZ-t és pártja infokommunikációs programját képviselve mindenekelőtt arról beszélt, hogy a mai ifjú generáció már egyszerűen beleszületett az információs társadalomba, ellentétben a már felnőttekkel, akik csak emigráltak oda. Ezért a mindenkori kormányzatnak gondolkodnia kell erről a lényeges feltételről, az információs társadalom jövőjéről, de arról is, hogy szerepét csak korlátok között érvényesítse. Ha a környezet és a piac által igényeltnél nagyobb súlyra törekszik, akkor az nem biztos, hogy előremutató, előrevivő eredménnyel jár.
A kormányzat szolgáltatóként maradjon ki az informatikával összefüggő fizikai, technikai rendszerből - ajánlja Kovács Kálmán. Ugyanakkor tartalomszolgáltató minőségben - piaci szereplők segítségével - nagyon is vegyen részt. A piac torzítása így kerülhető el. A politikus beszélt a szabályozásról és a felügyeletről is, utalva arra, hogy éppen e területen indultak el változások az utóbbi egy évben. Alapvetően jó is az itt kialakított egyensúly, a mai piaci elvárásoknak megfelelően a politikacsinálás, jövőkép-formálás ugyanis a kormányzati oldalnál van, a piacfelmérés, s a piacfelügyelet pedig egy olyan hatóságnál működik, amelyik meg tudja őrizni viszonylagos függetlenségét. Az így kialakult modellt a kormányzat egyértelműsíthetné, mivel - fogalmazott az országgyűlési képviselő - nem lehet a széttöredezett feladatellátás mentén stratégiát megvalósítani. A Miniszterelnöki Hivatal - éppen az utóbbi időben - elektronikus kormányzati központja többet teljesít, mint ami a nevében szerepel, mert stratégiai-politikai szintű tevékenységet is ellát már, s ez Kovács Kálmán szerint jó irány. A politikus e megállapításához illesztette azt az érvet is, hogy az internet a közös modernizációs platformnál is több lehessen, azaz műveltségnek - az írásbeliségnek, a kommunikációnak, az ügyintézésnek, a szerződéskötésnek, a tudománynak, a közös fejlesztésnek - a platformjává váljon. Ez mindenképpen igényel egy erős kormányzati struktúrában való szerepet.
Az SZDSZ-es képviselő külön érvelt a fogyasztóról - megfogalmazása szerint az államról, a közigazgatásról, önkormányzatról -, arról, hogy a fogyasztó meghatározza az ágazat technológiai szintjét, fejlődési pályáját. Azaz stratégiára mindenképp szükség van, de ehelyett sokkal inkább parciális ütközések és érdekek érhetők tetten. A fogyasztói oldal megszervezése azonban állami feladat, az állam a saját tevékenységének megszervezése a tét. Ezért nagyobb erő és nagyobb koncentráció kell, az, hogy megfelelő súlyú kormányzati felügyeletre, szerepvállalásra törekedjenek a választások után kormányra kerülők. Kovács Kálmán iparpolitikát is számon kér a jelen és a jövő politikusain, mint mondta, a térség országaiban mindenütt van, nálunk azonban nincs saját, nemzeti, legalább ezerfős informatikai vállalat, amelyik - mint mindenütt a világon - kiszolgálja a technológiai fejlesztést, váltást megrendelő államot.
MSZP: egységesülés, mint hatékony irány
Az MSZP-s szakpolitikus, Márfai Péter, aki az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alelnöke annyiban folytatta az SZDSZ-es képviselő érvelését, hogy ugyancsak kiemelt hangsúllyal szólt az olyan fejlesztések szükségességéről, amelyek időtállóak, kibírják a kormányváltásokat. Éppen ezért a politika és a szakma együttműködését tartja elemi fontosságúnak. Utalt arra, hogy a szocialista kormányzás első időszakában valóban nem sikerült „összerakni" az e-kormányzatot egy tárcába, pedig ezt a koncentrációt a kapcsolódó törvények elő tudták volna segíteni. Az utóbbi évben sikerült az egységesülés érdekében hatékony változást elérni. Egyértelműnek tűnik, hogy a jövőben is e koncentráció lesz a jellemző.
Az e-közigazgatás - mint mindenütt, nálunk is - kormányzati cél, s tény, hogy az emberek mostanában tanulják ennek a változásnak a lényegét. Persze fontos, hogy el is tudják érni ezeket az informatikai eszközökkel nyújtott szolgáltatásokat. Márfai Péter részletezte is, hogy milyen jellegű kormányzati, s parlamenti bizottsági programokkal kívánják előmozdítani az e-közigazgatás fejlődését. A „fogyasztók" oldalát jellemezve pedig annak adott hangot, hogy az egymillió internetező Magyarországon - némelyek ennyit remélnek közeli célként - kevés. A nemzeti digitális közmű rendszer elviszi minden közösséghez a széles sávot, de olyan tulajdonsága nincs, hogy minden felhasználóhoz is eljuttassa. Az MSZP ezért is szeretné, hogy az elkövetkezendőkben valóban mindenkinek lehetőségévé és jogává váljon a szélessáv elérése, használata.
KDNP-s meglepetés
Nemcsak bejelentette, hanem meg is tette Molnár Béla, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, hogy rendhagyó érvelésével meglepi hallgatóságát. Ezt tette már akkor is, amikor a KDNP kritikáját előre vetítve közölte, hogy az nem személyeknek szól, azaz nem Baja Ferenc szakmai tevékenységének, hanem annak, hogy pártja a kormányzati felépítést tartja alkalmatlannak az informatika lendületének felvételére.
Molnár Béla pártja informatikára is kivetíthető nézőpontját a magyar történelemből vezette le. A magyar társadalmat éppen 1000. év környékén az alakította át, hogy tíz falunként épült egy templom. Akkoriban a bejövő papok, szerzetesek a maguk korának a legmodernebb kultúráját hozták el, azt tanították, új világnézetet adtak, s így tudott ez a nemzet, ez az ország megmaradni. Eltelt ezer év, s a magyar társadalom megint átalakul, ráadásul megint olyan kritikus helyzetben van, mint 1000 évvel ezelőtt - fejtegette a politikus.
A leszakadókra, 4-5 millió emberre - például informatikai írástudatlanra - utalt ezzel, s a KDNP feladatát is itt látja a szónok, aki a Halotti beszédre hivatkozott, mivel az a maga korának a legmodernebb közlési formája volt. Ezen azt értette Molnár Béla, hogy a Halotti beszédet papírra és magyarul írták. Ha megnézzük, hogy napjainkban mit találunk az interneten, akkor könnyen bizonyítható, hogy ezer év alatt a magyar társadalmi közlés milyen mértékben megváltozott. Amennyiben a digitális hontalanokra nem gondolunk, akkor nem biztos, hogy megtaláljuk ehhez a réteghez az utat - szögezte le a képviselő, majd leszögezte, hogy éppen itt látni kereszténydemokrata lehetőségeket.
Akik hagyományos, leszakadó típusú életmódban élnek - magyarázta rendhagyó felvetését Molnár Béla -, nagy szimpátiával fogadják a történelmi egyházakat. Érdemes visszagondolni a legutóbbi népszámlálásra, melynek során az ország polgárainak kétharmad-háromnegyed része azt mondta, hogy kötődik valamelyik történelmi egyházhoz. Az idősebb korosztályok eleve így szocializálódtak, s minél idősebbekről van szó, annál inkább jellemző, hogy mind kevesebbet, illetve semennyit sem interneteznek, nincs lehetőségük az e-kormányzati oldalakra felmenni. E rétegek kifejezetten egyház-közeliek, s a KDNP-nek talán könnyebb az ebbe a körbe tartozó embereket az internet világába bevezetni, mint például az üzleti élet szereplőinek. A KDNP nem látja, hogy egyik-másik gazdasági szereplő a maga üvegpalotájából 100 ezer embert meg tudjon szólítani. Ám az látjuk - hangsúlyozta Molnár Béla -, hogy a vidéki kistemplomok plébánosai, a pedagógusok, helyi értelmiségiek azonban képesek e rétegek megszólítására. El is tudják érni, hogy ha más megközelítéssel szólhatnak e leszakadó rétegekhez az internet segítségével is, akkor az új digitális világ is nyújthat valamit ezeknek az embereknek. Elérendő, hogy ezek a milliók is az interneten keressenek információt, s ott intézzék hivatalos ügyeiket - különben az e-kormányzat is csak csillogni, villogni fog, de alig lesz használója. Országot építeni Szent István után ezer évvel is feladat, s amint akkor a kor legmodernebb tudásával rendelkezők tették, jelenleg is erre van szükség. A KDNP-s képviselő kérte is az informatikusokat, hogy ha szakmai, gazdasági tevékenységük közben olyannal találkoznak, hogy plébánosok internet kávézót akarnak üzemeltetni, segítsék őket. (Molnár Béla prezentációját innen letöltheti.)
Ahogy a Fidesz látja
A KDNP-s képviselőhöz hasonlóan meglepetést okozó felszólalásra vállalkozott dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz informatikai és telekommunikációs munkacsoportjának vezetője. A politikus azonban nem a történelmi párhuzamok felemlítésével szerepelt rendhagyóan, hanem videó üzenetével, ugyanis a konferencia időpontjában külföldön tartózkodott. A munkacsoport meglátása szerint az elmúlt évet a kormányzati összevisszaság és fejetlenség uralkodott az informatika területén, s a képviselő szerint azért is felelős a jelenlegi kabinet, hogy a digitális közbizalom meggyengült az országban. Ezt a többször leállt ügyfélkapu szolgáltatás nyomán állapította meg a politikus, aki szerint rendszerint kritikus, határidős napokon mondta fel a szolgálatot a rendszer.
A videó abban is segítette az előadót, hogy megörökítette a konferencia szereplői számára Navracsics Tibor frakcióvezető szavait is. A Fidesz politikusa az informatikai tudás fontosságát abból a megközelítésből vázolta fel, hogy a polgárokat szolgáló korszerű állam ilyen eszközzel képes megfelelni feladatának. A részleteket ismét Nyitrai Zsolt tárta a hallgatóság elé, amennyiben a Fidesz jövőre vonatkozó döntésit felvázolta. Az a politikájuk lényege, hogy hatalomra jutásuk után az informatikát, telekommunikációt, az egész IT-iparágat kiemelten kívánják kezelni. A ciklus elején megalkotnak egy világos, átlátható infokommunikációs stratégiát. A párbeszédet már a programalkotás időszakában is igényli a Fidesz, ezért már a legutóbbi időben elektronikus kérdőíven kikérték a szakma, a civil szervezetek véleményét. A kapott értékes gondolatokat a Fidesz programjának részévé teszik. A mobil frekvencia területén szakmailag komoly pályázati kiírásra tett ígéretet a képviselő, az informatikai tudás magas színvonalát elismerve pedig a magyar szoftvergyártás támogatását előre vetítve annak exportja bővítését reális lehetőségnek tekinti. A távoktatásnak és a távmunkának a jövőjében ugyancsak fantáziát lát a Fidesz. A párt a digitális közmű hálózatát a jövőben is köztulajdonban kívánja tartani, csakúgy, mint annak üzemeltetését. Az informatika azért lehet a jövőben a gazdaság motorja, mert óriási piacbővülést vetítenek előre a szakértők, akik új internet-előfizetők tömegét vélelmezik. A széles sávot tehát minden polgárhoz eljuttatja a következő kormány, mely a kkv-kat is alapvetően támogatja, nem alárendelve a projektekben a nagy vállalkozásoknak. Az információbiztonságot a Fidesz-kormány törvénnyel kívánja szabályozni.
MDF: szükség van az állami beavatkozásra
Szemereki Zoltán, mint a politikusok fórumának utolsó felszólalója, az MDF elnöki kabinetjének tagjaként azt részletezte, hogy pártja a fenntartható fejlődést az informatikán keresztül is érvényre kívánja juttatni. Az állami beavatkozásra az informatikában ugyanúgy szükség van, mint a szabályozottan működő piacra, s amúgy a széles sávú hálózatnál óriási tartalékok vannak, amelyre mindenképpen koncentrálni kell a jövőben.
A szociális kártyáról és az azonosítási rendszerről - ezt a monoki polgármester mozgalma óta ismeri az ország - is „megemlékezett" a szakpolitikus, jelezve, hogy ezt az eszközt üdvözölte az MDF. Ám helyette mégis egy város kártyát látnának szívesen, mely minden polgárnak járna, de a szociális kártya szerepét is betölthetné. (Szemereki Zoltán prezentációját innen letöltheti.)
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
