Az informatikai fejlesztések leállítását a cégek a mai nehéz gazdasági helyzetben sem engedhetik meg maguknak, hiszen az üzletvitel jelentős része számítógépen keresztül zajlik. Ördögi kör alakulhat ki, amelyben a bevétel- és hatékonyságnöveléshez modernebb informatikai rendszer kellene, ennek megvásárlásához viszont több forrásra lenne szükség. Ezt az ellentmondást oldja fel a cloud computing, melynek lényege, hogy megvásárlás helyett a felhasználó interneten, biztonságos csatornán keresztül, bérlőként veszi igénybe a számára szükséges alkalmazásokat. Aki még mindig azt gondolja, hogy őt ez nem érinti, gondoljon csak a számos ingyenes levelezőkre, például a Gmailre vagy a freemailre vagy éppen a Google Dokumentumokra. Ezek is SaaS (Software as a Service) szolgáltatások, csak éppen ingyenesek. Ennél bonyolultabb feladatok ellátására alkalmas, megbízható és garantált támogatással működő szolgáltatások előfizetési díj ellenében érhetők el számos forrásból.
Félelem vagy nyereség
A magánembereknek elsősorban kényelmet kínál a felhőszolgáltatások használata. Nincs többé otthon felejtett adathordozó, elkallódott mappa, minden egy helyen, az internetről bárhonnan, bármikor elérhető. A vállalkozások számára azonban többről van szó puszta kényelemnél. A gazdasági válság által generált költségcsökkentési kényszer szinte szárnyakat adott a felhő alapú számítástechnika elterjedésének az üzleti világban, és bár áttörésnek is tekinthető a fejlődés, de még nem általánosan elterjedt ez a megközelítés. A Unit4 tavaszi felmérése szerint idén nem változik majd a felhő alapú rendszerek adaptációs rátája. A válaszadó nagyvállalatok 32 százaléka tervezi csak növelni az erre fordított összeget, további 31 százalék viszont eddig sem foglalkozott vele, és ezután sem tervezi felhő alapú infrastruktúra kiépítését. A vállalatok jelentős részét még a felhővel kapcsolatos bizonytalanság jellemzi. A legtöbben a saját kontroll hiányát (51 százalék), illetve az internetes eléréstől való függőséget (54) említették veszélyforrásként, a testreszabhatóság korlátozottsága 38 százalékkal a harmadik legfontosabb érzékelt hátrány. A cloud computing legnagyobb előnye az egyszerű karbantartás (62 százalék), a skálázhatóság (44) és az automatikus frissítések (42).
A felvetett problémák legnagyobb része leginkább az ismeretlentől való félelemből ered. Az internettől való függőség nem jellemző probléma, hiszen a rendelkezésre állás a professzionális szolgáltatók esetében rendkívül magas, elenyésző a hibák esélye. A személyre szabhatóság fontos kérdés, de a kisebb vállalatoknak - amelyeknek fontos lehet a bérelt szolgáltatásokkal elérhető költségcsökkenés - korábban sem nagyon volt lehetőségük és igényük személyre szabott programok használatára. Fontos lehet viszont nekik, hogy így biztosan jogtiszta szoftvereket használnak. A rugalmasság, amely a felhő alapú rendszerek talán legnagyobb előnye, várhatóan végül győzedelmeskedik majd az aggályok felett.
A kkv-k lassan nyitnak
A növekedés összességében továbbra sem áll meg, a szoftverszolgáltatásokból származó bevételek a Gartner kalkulációi alapján 2010-ben globálisan elérték a 9,2 milliárd dollárt, ez 15,7 százalékkal több, mint a 2009-ben elkönyveltek, 2011-ben pedig már 16,2 százalékos forgalombővülés várható.
A magyar vállalkozások minden felmérés szerint jelentős lemaradásban vannak a cloud computing használatát illetően. A kkv-knak mindössze a 2-3 százaléka vesz igénybe ilyen szolgáltatásokat, szemben az Európai Unió 18 százalék körüli átlagával. A Bell Research Magyar Infokommunikációs Jelentésének 2010-es adatai arról tanúskodnak, hogy a legalább egy PC-vel rendelkező mikrovállalatok szinte egyáltalán nem vesznek igénybe IT-outsourcing szolgáltatást, és a kkv-knak is csupán egytizede. A kisebbek felhő alkalmazások iránti nyitását a megfelelő tájékoztatás és az erre a cégméretre szabott szolgáltatások egyre szélesebb köre ösztönözheti. A felmérés rámutat ugyanis, hogy csak a vállalkozások kétötöde ismeri a számítási felhő fogalom jelentését, és csak további negyedük hallott róla egyáltalán. A Magyar Telekom már több mint ezer, a kkv-szegmensbe tartozó előfizetővel áll kapcsolatban, közöttük többségben vannak a szolgáltatói és kereskedelmi szektorban tevékenykedő vállalkozások. A Kelly Services szakértője úgy látja, hogy bár a kisvállalatok egyértelműen e terület potens ügyfelei lehetnének, mégis nehéz elérni közöttük a szolgáltatásokat igénybe vevő kritikus tömeget. Pedig ahogy nő az ügyfélszám, úgy nő majd a külföldről átvehető és a kisvállalkozások számára is elérhetővé tehető szolgáltatások száma.
