A startupok körében egyértelműen kulcsszerepe van a technológiának, így a globális trendeknek megfelelően itthon is előtérbe kerülnek az egészségügyi (healthtech), pénzügyi (fintech) és a mesterséges intelligencián alapuló innovációk.
„Nem csak a technológiai startupok esetében meghatározó a legújabb eszközök és szoftverek használata. Ma már szektortól függetlenül minden startup számára fontos, hogy képben legyen azzal, milyen vezető technológiákat használnak a jelenlegi piaci szereplők, és milyen új megoldások érhetőek el” – mondta el Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, akinek meglátásait a Start it @K&H inkubátor csapatai is megerősítették.Az programban jelenleg fejlődő, nyolc különböző szektorból érkező csapat szinte mindegyike arról számolt be, hogy a legújabb technológiák alkalmazása már nem előnyt jelent, hanem alapvető követelmény az induláshoz.
Felhőalapú szolgáltatások, távoli elérés, 3D nyomtatás – ezeket használják leggyakrabban
A legnagyobb hazai nagyvállalati inkubátorban fejlődő startupok azt is elmondták, hogy főként a felhőszolgáltatásokat, a távoli elérést biztosító megoldásokat és a 3D nyomtatást alkalmazzák. Emellett pedig többen már az 5G és a mesterséges intelligencia előnyeit is kihasználják.
„A legmodernebb technológiák a termékfejlesztésnél és -tesztelésnél kapnak kiemelt szerepet, illetve több csapat már úgy alakítja ki a termékét, hogy ezeket a technológiákat is alkalmazni tudja. Az egyelőre kevésbé jellemző, hogy kifejezetten ilyen típusú innovációt fejlesztenek, vagy a fogyasztók eléréséhez használják, például az ügyfélszolgálat részeként” – tájékoztatott az eddigi tapasztalatokról az innovációs vezető.A technológia a szakembereken múlik
A technológia azonban önmagában nem elég. Bár globális viszonylatban Magyarországon megfizethető áron dolgozó és jól képzett fejlesztő, programozó szakemberek vannak, a korai fázisú startupok sokszor küzdenek azzal, hogy megfelelő embert találjanak. A távoli munkavégzésnek köszönhetően ugyanis a hazai IT szakemberek árazása egyre jobban felzárkózik a nemzetközi piachoz. Ha tehát az alapító csapatban nincs lefedve ez a kompetencia, az kettős nehézséget jelenthet a startupok számára.
Egyrészt bevétel hiányában csak nehezen – akár tulajdoni részesedésért cserébe – tudják fedezni a fejlesztői költségeket. Másrészt belső szakemberek nélkül a külső fejlesztők bevonása olyan buktatókat rejthet, mint a nem megfelelő technológia használata vagy a titkosítás nélkül tárolt vevői adatok. Persze ma már erre is van megoldás: az ún. No-Code startup modellel a vállalkozás minimális fejlesztői ráfordítással el tud indulni, fejleszteni tudja a termékét és alkalmazkodni tud a gyorsan változó piaci kihívásokhoz. Ebben az esetben is jó azonban, ha van legalább egy olyan belső ember, aki a startup céljaival összhangban tudja irányítani a külső fejlesztőket.
