Hiába félünk a felhőtől, egyértelműen elkerülhetetlen

Egyre nő a számítási felhő szerepe az üzleti alkalmazások esetében. Előrejelzések szerint 2014-re az adatközpontok számítási kapacitásának több mint 50 százaléka felhőalapú lesz és annyi adat kering majd a felhőben, mintha a bolygó összes lakója négy napon át HD minőségű videókat nézne.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Kép:PParchív

Ugyanakkor azonban sok számítástechnikai szakember számára jelent kihívást, hogy a meglévő infrastruktúra keretei között hogyan helyezhetik át az alkalmazásokat a felhőbe. A 2012-es Cisco Global Cloud Networking Survey felmérés szerint az alkalmazások számítási felhőbe történő áthelyezésének a kulcsa a hálózat fejlesztése, de a válaszadók jelentős része nevezte meg előfeltételként a virtualizált adatközpontot vagy a felhőszolgáltatóval való szolgáltatásiszint-megállapodást is.

Jelenleg az informatikai döntéshozók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sikerült az alkalmazások legalább felét áthelyezni a felhőbe. 2012 végére ez az arány várhatóan jelentős mértékben emelkedik, azaz addigra minden ötödik (20%) informatikai vezető az alkalmazások több mint felét a számítási felhőbe helyezi át. A válaszadóknak ugyanakkor közel háromnegyede (73%) állította, hogy elegendő információval rendelkezik egy privát vagy nyilvános számítási felhő kialakításához, ugyanakkor a többség (76%) tart a számításifelhő-alkalmazások biztonsági kockázataitól. (Valóban komoly a kockázat, megfelelően kell védekezni ellenük. Itt olvashatja tanácsainkat, hogy mit érdemes mérlegelni, mielőtt áttérnénk a felhőre.)

Mit tegyünk a felhőbe?
Ha csupán egyetlen alkalmazást helyezhetnének át a felhőbe, a legtöbb válaszadó (25%) az adattárolást választaná. Második helyen (20%) a válaszadók a HR-, az ügyfélkapcsolati, a szállítólánc- és a projektmenedzsment-rendszereket említették. Ezeket követték az e-mail (16%) és a csoportmunka-megoldások (15%).

A következő három évben a hazai IT részlegek munkáját leginkább befolyásoló tényezők a költségcsökkentés (58%), a biztonság növelése és a kockázatkezelés (46%) valamint az alkalmazások és az adatok mennyiségének növekedése (41%), azaz olyan területek, amelyekre a virtualizáció és az egységes adatközponti környezetek megoldást jelenthetnek.

A virtualizáció szele kétségkívül elérte a cégek jelentős hányadát: 68%-uknál valamilyen virtualizációs kezdeményezés már folyamatban van, ebből 4% pedig rövid távon megvalósul. A virtualizáció nem meglepő módon leginkább a szervereket érinti (58%), míg az egyéb lehetőségek (hálózat-, munkaállomás, alkalmazás- és adattárolás-virtualizáció) jóval kisebb, 3-6% közötti arányban jelent meg. A magyar vállalatok elsősorban költségcsökkentésre használják a felhő  alapú informatikai megoldásokat.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo