Hiába félünk a felhőtől, egyértelműen elkerülhetetlen

Egyre nő a számítási felhő szerepe az üzleti alkalmazások esetében. Előrejelzések szerint 2014-re az adatközpontok számítási kapacitásának több mint 50 százaléka felhőalapú lesz és annyi adat kering majd a felhőben, mintha a bolygó összes lakója négy napon át HD minőségű videókat nézne.

 


Kép:PParchív

Ugyanakkor azonban sok számítástechnikai szakember számára jelent kihívást, hogy a meglévő infrastruktúra keretei között hogyan helyezhetik át az alkalmazásokat a felhőbe. A 2012-es Cisco Global Cloud Networking Survey felmérés szerint az alkalmazások számítási felhőbe történő áthelyezésének a kulcsa a hálózat fejlesztése, de a válaszadók jelentős része nevezte meg előfeltételként a virtualizált adatközpontot vagy a felhőszolgáltatóval való szolgáltatásiszint-megállapodást is.

Jelenleg az informatikai döntéshozók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sikerült az alkalmazások legalább felét áthelyezni a felhőbe. 2012 végére ez az arány várhatóan jelentős mértékben emelkedik, azaz addigra minden ötödik (20%) informatikai vezető az alkalmazások több mint felét a számítási felhőbe helyezi át. A válaszadóknak ugyanakkor közel háromnegyede (73%) állította, hogy elegendő információval rendelkezik egy privát vagy nyilvános számítási felhő kialakításához, ugyanakkor a többség (76%) tart a számításifelhő-alkalmazások biztonsági kockázataitól. (Valóban komoly a kockázat, megfelelően kell védekezni ellenük. Itt olvashatja tanácsainkat, hogy mit érdemes mérlegelni, mielőtt áttérnénk a felhőre.)

Mit tegyünk a felhőbe?
Ha csupán egyetlen alkalmazást helyezhetnének át a felhőbe, a legtöbb válaszadó (25%) az adattárolást választaná. Második helyen (20%) a válaszadók a HR-, az ügyfélkapcsolati, a szállítólánc- és a projektmenedzsment-rendszereket említették. Ezeket követték az e-mail (16%) és a csoportmunka-megoldások (15%).

A következő három évben a hazai IT részlegek munkáját leginkább befolyásoló tényezők a költségcsökkentés (58%), a biztonság növelése és a kockázatkezelés (46%) valamint az alkalmazások és az adatok mennyiségének növekedése (41%), azaz olyan területek, amelyekre a virtualizáció és az egységes adatközponti környezetek megoldást jelenthetnek.

A virtualizáció szele kétségkívül elérte a cégek jelentős hányadát: 68%-uknál valamilyen virtualizációs kezdeményezés már folyamatban van, ebből 4% pedig rövid távon megvalósul. A virtualizáció nem meglepő módon leginkább a szervereket érinti (58%), míg az egyéb lehetőségek (hálózat-, munkaállomás, alkalmazás- és adattárolás-virtualizáció) jóval kisebb, 3-6% közötti arányban jelent meg. A magyar vállalatok elsősorban költségcsökkentésre használják a felhő  alapú informatikai megoldásokat.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo