Legkésőbb 2012-re minden uniós tagállam televízió társaságainak át kell állniuk a digitális műsorszórásra. Az Európai Bizottság összehangoltan kívánja ezt végrehajtani és úttörőnek értékeli saját szerepét ebben. A váltás a többéves közösségi program szerint jótékony hatással lesz a piaci versenyre és a kutatás-fejlesztésre is.
A digitális átállásról elfogadott álláspont kialakításában Barsiné Dr. Pataky Etelka, néppárti képviselő tevékenyen részt vett és a parlamenti vitában is felszólalt. Ahogy elmondta, a digitális átállás mindenképpen szükséges a lisszaboni innovációs célkitűzések eléréséhez. Barsiné azt mondta, a tagállamoknak a frekvenciatöbblet hasznosításakor biztosítaniuk kell "a tárgyilagosságot, az átláthatóságot, az arányosság és a diszkriminációmentesség elveit".
A digitális televíziózás előnye, hogy a kifogástalan, zajmentes adást biztosít, ráadásul növeli a kínálatot is. Lehetővé teszi az interaktív televíziós szolgáltatásokat, melyeket a Bizottság szerint több átviteli módon is el lehetne érni, például földfelszíni, műholdas, kábeles, internetes és mobiltelefon-hálózatokon keresztül.
"Egyre több európai polgár élvezheti a digitális tévé nyújtotta előnyöket. Egyes tagállamok világszinten is úttörőnek számítanak az analóg földfelszíni műsorszórásról a digitális adásra való átállás területén" - mondta Viviane Reding, az EU távközlési és médiaügyi biztosa. Hozzátette: "az európai átállás terv szerint halad, különösen a világ más országaihoz képest. Bízom benne, hogy az elkövetkező két évben még több uniós ország követi majd azokat, akik elsőként léptek be a digitális korszakba. Ez ugyanis azt jelentené, hogy ha gyorsan és helyesen döntünk, jelentős frekvenciaspektrum szabadulna fel az új televíziós és vezeték nélküli szolgáltatások javára. Az ún. digitális frekvenciatöbblet felhasználására vonatkozó összehangolt döntéshozatalnak kulcsszerep jut majd ez európai gazdaság gyors fellendítésében."
Digitális átállás Magyarországon
Magyarország 2004 októberében kezdte meg az átállást. Ekkor három adó vált elérhetővé, de az átállást technikailag előkészítő Antenna Hungária vezérigazgatója akkor azt ígérte, hogy a két kereskedelmi adóval, az RTL Klubbal és a tv2-vel is bővítik a kínálatot.
A digitális átállás technológiai feltételei azonban korántsem olyan egyszerűek. A digitális adás vételéhez szükséges set-top-boxok ára ugyanis továbbra is magas, amelyet csak a kereslet jelentős növekedése tudna csökkenteni. Az átállás tehát a fogyasztók számára többletköltséggel jár, melyek leginkább azt a közel 1 millió háztartást érintik, ahol jelenleg csak a három, analóg adást közvetítő, országos lefedettségű adót tudják nézni (m1, m2, DunaTV). A digitális hálózathoz való csatlakozáshoz szükséges a sep-top-box beszerzése, mely azonban akár a 100 ezer forintos határt is elérheti (ez a legdrágább készüléket jelenti, a legolcsóbb körülbelül 10 ezer forint). A speciális készülékek novembertől elérhetőek, melyek szolgáltatásra való alkalmasságát egyedi matricával jelzik. A digitális műsorszórással akár 30 csatornát is nézhetünk ingyen.
A most már HD formátumban is nézhető adások megjelenésével élesedik a verseny és nő a választék. Ez annyit jelent, hogy a digitális televíziózás bevezetésével verseny alakul ki a kábeltévéhálózatokkal, a műholdas hálózatokkal és az internet alapú tévézéssel. Így megnő a választék és egyben csökken a televíziózás ára, melynek köszönhetően a fogyasztók kedvezőbb helyzetbe kerülnek.
Az analóg sugárzással azonban még csak a következő helyeken álltak le teljesen: Luxemburgban, Hollandiában, Finnországban, Svédországban, Németországban, valamint Belgium flamand régiójában és Ausztria jelentős részében. Ausztria fennmaradó részében, Észtországban, Dániában, Spanyolországban, Máltán és Szlovéniában pedig 2010 végéig tervezik megvalósítani a teljes leállást.
Az analóg földfelszíni műsorszórás leállására 2010 vége és 2012 vége között fog sor kerülni Magyarországon, Belgium vallon régiójában és a fővárosi régióban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Litvániában, Lettországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban. Lengyelországban a végső leállás legkésőbb 2015-ben várható.