Bár elemi feltétel lenne, hogy a különböző projekteknél kevés legyen az adminisztratív teher, ez jelenleg nem adott, hiszen jelenleg inkább hihetetlen terhekről beszélhetünk - nyitotta az „Úton az elektronizálás irányába: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás új szabályai" című előadását Papp Imre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakállamtitkára. Az elhatalmasodó bürokráciára példaként említette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás során mintegy 1100 szakhatósági közreműködést számoltak, amiből 300-350-et egyből meg lehetett szüntetni. „Aki építkezik, az tisztában van ezzel a helyzettel" - hangsúlyozta a szakember.
Az elektronikus eljárásokat először a 2004-es közigazgatási eljárási törvény (ket) emelte az alapelvek közé - közölte Papp Imre. Bár ez pozitív lépés volt, ám a gyakorlatban már kevésbé működött, mivel számos másik törvény akkor még kizárta az elektronikus eljárásokat.
Utolsóként, fapados módon
A jelenlegi szabályozás szerint az ügyfélnek egyre több esetben van joga elektronikus úton indítani egy eljárást; kötelezni erre, néhány kivételtől eltekintve nem lehet. Ezt a változást egyébként leginkább az EU-s kényszer hozta, hiszen a belső piaci irányelv kötelezte erre Magyarországot. „Bár a kötelezővé tett lépést megtettük, a tagországok közül utolsóként és fapados módon" - hangsúlyozta Papp Imre.
A törvénykezés szerint az e-igénylés beérkezésétől - amennyiben az ügyfél nem igényli másképp - az egész ügymenet során elektronikus úton érintkeznek a felek. - magyarázta a szakállamtitkár. Változás még, hogy a személyes és az elektronikus úton intézett ügyek mára már „ugyanannyit érnek", illetve, hogy sok területen már lehet fénymásolt dokumentummal is ügyet intézni. Ez utóbbi egyébként szintén az uniós nyomásnak köszönhető.
Változó közigazgatás
A területen nemcsak a lakosság, hanem a közigazgatás szempontjából is paradigmaváltás folyik. Papp Imre példaként említette, hogy változik az engedélyeztetési felfogás, hiszen amíg egy ügyben korábban engedélyt kellett kérni, addig mostanra legtöbbször csak bejelentést kell tenni, vagy még annyit sem. Ennek megfelelően változik a hatóságok munkája és egyre inkább az ellenőrzésre kerül a hangsúly.
A ket (közigazgatási eljárásról szóló törvény) 36. paragrafusa szerint nem lehet olyan adatot bekérni az ügyféltől, ami bármelyik hatóságnak megvan. „Bár ez jól hangzik, a gyakorlati megvalósítása rémes, hiszen gyakran hallani, hogyha nem hozza be az ügyfél a dokumentumokat, akkor akár három évig ülnek az ügyön a hivatalban" - közölte a szakember. A gondot tehát gyakran a hivatalok közötti kommunikáció okozza - összesen 150-féle (!) nyilvántartás létezik -, ezért az IRM azt szeretné elérni, hogy az állami adatokat az interneten is tárolják.
Ugyancsak szeretné elérni a minisztérium, hogy öt munkanap alatt kelljen az adatszolgáltatást teljesíteni. Ennek elérése érdekében hoztak egy olyan jogszabályt, miszerint ha nincs határidőre döntés, úgy vissza kell fizetni a befizetett összegeket és a jogdíjat. „Ennek a lépésnek hatásosnak kell lennie" - fejezte ki reményét zárásként a szakállamtitkár.
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
