Ahogy Siim Kallas az igazgatási, ellenőrzési és csalás elleni ügyek területéért felelős Európai Bizottsági alelnök kiemelte: "az e-közigazgatás a főáramba került, ami azt jelenti, hogy az e-kormányzati fejlesztések költségei a politikai büdzsétervezések integráns, elfogadott részévé váltak."
Miniszteri deklaráció
A konferencia egyik fontos eseményeként a tagállamok szakminiszterei egy deklarációban rögzítették az e-közigazgatás elkövetkezendő éveinek legfőbb irányait. Erősíteni kell az interoperabilitás határokon átnyúló, azaz európai dimenzióit, csökkenteni kell az adminisztratív terheket és költségeket, ezáltal pedig hatékonnyá és eredményessé tenni az állampolgárok, a vállalkozók és a közigazgatás kapcsolatát, biztosítani kell a befogadó e-közigazgatási szolgáltatásokat, különös figyelmet fordítva a szegényebb társadalmi csoportokra, jobban bevonni az állampolgárokat a politikai folyamatokba, valamint tovább növelni az átláthatóságot.
Legjobb gyakorlatok
A konferencián immár harmadik alkalommal ítélték oda a legjobb, leginnovatívabb európai e-kormányzati gyakorlatoknak járó díjakat. Az öt kategória díjazottjai a következők:
1. A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő szolgáltatások kategóriájában az amszterdami HoRaCa1 elnevezésű egyablakos rendszer, mely a vendéglátóiparban (szállodák, vendéglők, kávézók) érdekeltek számára segít a vállalkozás elindulásához szükséges valamennyi teendő egy helyen történő elvégzésében.
2. A részvétel és átláthatóság kategóriában a norvég MyPage diadalmaskodott, mely egy "önkiszolgáló" lakossági portál, ahol a felhasználók személyre szabott e-szolgáltatásokat vehetnek igénybe, illetve kezelhetik a róluk a hatóságok számára rendelkezésre álló személyes adataikat is. Az oldal távlati célja, hogy valamennyi kormányzati szint valamennyi szolgáltatása elérhetővé váljon a MyPage segítségével 2009-re.
3. A társadalmi hatás és kohézió témakörében a Besancon.clic kapta a díjat, melynek célja, hogy csökkentse a digitális megosztottságot, a térség IT-felszereltségének növelésével. A program keretében cégek által adományozott - és azok felújításánál fogyatékossággal élő embereknek munkahelyet teremtve - eszközöket osztanak ki a rászorulóknak (általános iskoláknak, kórházaknak, idősotthonoknak).#page#
4. A hatékony közigazgatás témakörében német győztest avattak: a Német Közigazgatási Címtár győzött. A rendszerben valamennyi elektronikusan elérhető e-kormányzati szolgáltatás szerepel, megteremtve azt az elengedhetetlen infrastruktúrát, mely biztonságos és megbízható kommunikációt biztosít az intézmények közötti papírmentes ügyintézéshez.
5. Az ötödik, nyilvános szavazással eldőlő kategóriát - a legnagyobb hatású jó gyakorlat - az Olaszországban létrehozott Online Rendőrörs nyerte, mely 2006 februárjában az első ilyen volt a maga nemében. Az általános információkon, letölthető nyomtatványokon kívül online bejelentéseket lehet tenni, illetve szaktanács is kérhető a felületén.
Az e-közigazgatás fejlődése az Unióban
A konferencia ideje alatt kerültek nyilvánosságra a Capgemini idei adatfelvételének eredményei a tagállamok e-közigazgatásának fejlődéséről. Napjainkra alapnormává vált az online közszolgáltatások interaktivitása, sőt a teljes mértékben online elérhető szolgáltatások átlagos aránya is megközelítette a 60 százalékot. Ausztria változatlanul vezető szerepet tölt be az online közigazgatás felkészültség terén, de jelentős előrelépést tett idén Szlovénia, Portugália és Málta is.
A felkészültségi szintek közé idén bevezetésre került egy ötödik is, amely az online szolgáltatások proaktivitását, személyre szabhatóságát, azaz ügyfél-központúságát fejezi ki. Mindezzel kiegészül az eddig döntően az ügyféloldali szolgáltatásokra koncentráló mutatórendszer a szolgáltatóoldal mérési lehetőségével. Az új indikátor immár a közigazgatás belső folyamatainak "intelligenciáját", felkészültségét méri.
Stagnáló e-közigazgatás fejlődés Magyarországon
Magyarország e-közigazgatási szolgáltatásainak felkészültségi szintje 2004 és 2006 között elérte az európai országok átlagát, ám idén a teljes mértékben online elérhető szolgáltatási szint terén újra ezen átlag alá kerültünk. A tavalyi évben mért 50 százalékot idén sem haladtuk meg, míg az európai átlag felkúszott 58 százalékra. A hazai e-közigazgatás előtt álló legnagyobb kihívást az 5. szolgáltatási szint elérése jelenti, ugyanis a 20 (Magyarország esetében 27) online közszolgáltatás közül mindössze 1 érte el 2007-ben a perszonalizált felkészültségi szintet.
Összehasonlításul, a szomszédos Ausztriában ez a mutatószám meghaladta a 70 százalékot. Sajnos lemaradás tapasztalható az európai átlagtól (mintegy 6 százalékponttal) a szolgáltatások felhasználó-központúsága terén is, miközben a magyar kormányportál használhatósága meghaladja az európai országok hasonló mutatóinak átlagát.
