Az utóbbiak főként nagyszámú közönségnek szóló – gyakorlatilag bárki által elérhető – óriási mennyiségű tartalmat szolgáltatnak, míg a vállalat helyi hálózatának portálján levő információkhoz csak a munkatársak férhetnek hozzá, a számukra megszabott hozzáférési jogosultságok alapján - válaszolt saját kérdésére a harmadik szekciót vezető Dénes Gábor, a Microsoft Magyarország Megoldás Értékesítési Tanácsadója. Az intranetes portálok esetében minden felhasználó ugyanazzal az – akár személyre is szabható - arculattal találkozik, és olyan funkciók válnak elérhetővé, mint az irányított keresés, a tartalom szerinti bejárási lehetőség, az adattartalom nem árasztja el a usert információkkal, hanem az automatikusan indexelve és kategorizálva jelenik meg. Egyfajta kollektív emlékezet – közelíti a technológiát a humánumhoz Dénes Gábor, ugyanis az informatikai háttér lehetővé teszi képek, dokumentumok, egyéni listák létrehozását, a mások által publikált állományok böngészését, valamint olyan egyéb szolgáltatások is rendelkezésre állnak, mint a megbeszélés emlékeztető vagy egy speciális dokumentumtároló.

A rugalmas webes tartalom előállításához a Content Management Server 2002 alkalmazást, az intranetes portál működtetéséhez és a dokumentumok kezelésére a Sharepoint Portal Servert javasolja a Microsoft, ezek keretrendszerként támogatják a tartalom készítés és publikálás folyamatait. A vállalati portál a felhasználók részére csak a szükséges, napra kész információkat juttatja el, az egyéni szinten történő információtárolás, megosztás, a szervezeti egységek szintjén az együttműködés, valamint a felső rétegekben kulcsfontosságú tájékoztatás hatékony eszköze – ismertette a szoftveróriás üzleti megoldásait az előadó.


Nevelős Géza, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének informatikai igazgatója ismertette a hatóság működését, valamint egy új dokumentum-kezelő rendszer iránt elvárt követelményeket, ezt követően Hajagos Péter (Microsoft) a - felügyelet konkrét példájára épülő – modellben mutatta be a rendszer megvalósítását, funkcióit. A felügyelet komplex működése feltételezi a a jogosultságok alapján történő nagy mennyiségű dokumentum tárolását, archiválását, összetett lekérdezését minimális válaszidő alatt, a különböző szervezeti egységek eltérő igényeihez való alkalmazkodást, valamint a külső rendszerekkel való kommunikáció lehetőségét.
A technológiai és szervezeti problémákra egyaránt megoldást nyújtó – a Microsoft Solutions Framwork csomagra épülő – projektet a Microsoft Magyarország fél év alatt valósította meg.

Az – Office-t és az Internet Explorert interfészként használó – architektúra szétválasztja az alkalmazást és az adat adminisztrációt, így a felhasználókat csoportokba, azokat szerepkörökbe sorolja és minden szerepkörhöz egy külön hozzáférési lista tartozik, amely alapján pontosan ki lehet osztani a jogosultságokat – magyarázza Hajagos Péter. A projekt funkcionalitásához és biztonságához nagyban hozzájárul a- bizonyos elektronikus okirat minden leíró adatát tartalmazó, magától a dokumentumtól eltérő hozzáférési jogosultsággal rendelkező - dokumentum-kartonok alkalmazása. További előnyei a szoftvernek, hogy több fajta (egyszerű, speciális, szabad szöveges) keresést tesz lehetővé, valamint rendelkezik előfizetés-kezelővel is. Ennek lényege, hogy ha egy, a felhasználó által meghatározott paramétereknek megfelelő dokumentum jelenik meg, vagy válik hozzáférhetővé, akkor a rendszer e-mailben azonnal értesíti az előfizetőt, így lehetővé téve például egy bizonyos ügy hatékony követését, még akkor is ha a plusszinformációt egy teljesen más szervezeti egység tette közzé – ecseteli a felügyelet információkezelő képességeit Hajagos.

A 2001 ősze óta működő – évente több mint egy millió aktív dokumentumot kezelő, a mintegy ötszáz felhasználót maximum három másodperces válaszidővel kiszolgáló – rendszer sikerének titka a projekt előtt működtetett iktató-szisztéma, a fegyelmezett köztisztviselők, és a széleskörű vezetői támogatás – hangsúlyozza a humán tényező fontosságát a felügyelet informatikai igazgatója.


Vityi Péter nyitóelőadása

Pascal Hureau (Gartner) és Rune Zakariassen (Accenture) előadása a plenáris ülésen

Takács Péter és Ládonyi János az MBS-ről (I. szekció)

Mező Gyula és Kővári Gábor az InfoCitiről (II. szekció)

Bátorfi Péter és Inotay Balázs a Microsoft BizTalkról (IV. szekció)