A dialógus felvezetésében Debreceni Győző, a MeH Infokommunikációs Főosztályának osztályvezetője kiemelte az internet alapvető infrastrukturális szerepét az információs társadalomban. Mint mondja, tulajdonképpen egy modernizációs platformról, az információs társadalom alapkövéről van szó, amely az életünk részévé válik és a társadalom működését biztosítja. Véleménye szerint az alap infrastruktúra fejlesztése esélyegyenlőségi kérdés, éppen annyira alapvető, mint a fizikai akadálymentesítés.
Mivel könnyen belátható, hogy a piaci szolgáltatók csak belátható megtérülés esetén kezdenek fejlesztésbe, szükség van az állam szerepvállalására a nemzeti digitális közmű (NDK) fejlesztésében. Véleménye szerint mindemellett a piaci verseny élénkítése is fontos feladat, amelyben az állam a megfelelő szabályozási környezet kialakításával vállalhat szerepet. A piaci szolgáltatók motiválása a fejlesztésre azért különösen fontos, mert az egyetemes szélessáv szolgáltatás - mint másik állami szerepvállalási lehetőség - kialakítása mindössze 1 Mbit sávszélességet eredményez, amely bár elfogadható alap, édes kevés a felhasználók által preferált oldalak többségének sikeres futtatásához. Hozzátette, az Elektronikus Közszolgáltatásokról szóló törvény szerint minden magyar állampolgárnak maximum tíz kilométeres körzetben elérhetővé kéne tenni az internet hozzáférést, ami egyelőre nem valósult meg. Ráadásul a fejlesztések elmaradásának is vannak költségei, melyek elsősorban a fejlesztéssel elérhető hasznok elmaradásából következnek.
A keresleti oldalt kell fejleszteni
Tóth László, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Nemzetközi és Stratégiai főigazgató helyettese szerint infrastrukturális szempontból hazánk jobb helyzetben van az információs társadalom többi eleméhez - a tartalomhoz és fogyasztókhoz - képest. Az infrastruktúra szabályozásában, mint mondta, fontos alkalmazkodni a közösség diktálta irányokhoz, vagyis megfelelni az európai szabályozási elveknek, nem lehet attól gyökeresen eltérő szabályozási rendszert kialakítani.
Császár Zoltán, a Magyar Telekom Csoport szabályozási igazgatója szerint a lényeg, hogy lássuk a mérleg mindkét oldalát a kérdésben. Pozitívnak tartja a korszerű mobilhálózat és a fejlett infrastruktúra meglétét, a meglévő kábelhálózatot, amely könnyen következő generációssá alakítható, valamint azt, hogy a kkv-k építenek optikai hálózatokat, emellett elismeri, hogy a kistelepülések problémáinak megoldásában az állam segítségére van szükség. Az államnak kell kitöltenie a megmaradó fehér foltokat, ráadásul nincs idő késlekedni, mert az erre fordítható EU-s támogatások mindössze 2013-ig felhasználhatók, infrastruktúrát építeni pedig nem éppen gyors program.
A szakember negatívumként emelte ki a felhasználói oldal nyitottságának hiányát, vagyis, hogy az emberek többsége még mindig nem érti, mire lenne jó neki az információs társadalom. Figyelembe véve a fejlett, magyar nyelvű kereskedelmi tartalmat és a kínálati oldalon érezhető piaci és állami törekvéseket véleménye szerint főként a keresleti oldal fejlesztése igényelne jelentősebb erőfeszítést. Kőrösi Szabolcs Gábor, a MeH Hírközlési és Postaügyi Főosztályának főosztályvezetője emellett a felhasználói oldal hardver eszközeinek fejlesztését emelte ki jelentős előrelépést igénylő területként.
Konkrét problémákra, stratégiai megoldások
A stratégiai szemléletű és alapvetően pozitív felvezetők után a hallgatók hozzászólásai révén sokkal inkább konkrét problémákra terelődött a beszélgetés. Elsőként Fúlókércs, egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség egyik településének polgármestere kérte számon, hogyan oktassák a fiatalokat, hogyan neveljék őket digitális írástudóvá, ha az egyetlen elérhető, SuliNet-es internet hozzáférés sávszélessége alkalmatlan egy iskolai csoport általi használatra. Debreceni Győző véleménye szerint a megoldás a digitális közmű kiépítése lehet, nem lehet ugyanis a piac olyan mértékű növekedésére számítani amely miatt a szolgáltatók lefednék a pillanatnyilag ellátatlan területeket.
Egy másik hozzászóló közbevetése szerint ugyanakkor más területeken a szolgáltatók olyannyira nem motiváltak, hogy bizonyos esetben meglévő piaci igényre - konkrétan négyszáz potenciális előfizető megkeresésére sem reagáltak egy a fővárostól mindössze négy kilométerre lévő település esetében. Debreceni szerint a digitális közmű minden település központjába való eljuttatása élénkíti az érdeklodést és a piaci szereplők versenyét egyaránt.
Egy hozzászóló problémaként vetette fel a magas piaci árakat, ami szintén a bevonni szándékozott, leszakadástól fenyegetett csoportok internethasználata ellen hat. Az árakkal kapcsolatos felvetésre reagálva Debreceni kifejtette, azok szórása is a piaci verseny hiányát mutatja, tehát annak élénkítése a legfontosabb feladat. Hozzátette, a digitális közmű persze nem minden problémára megoldás, de megteremti a digitális írástudás lehetőségét. Császár Zoltán az NHH-t okolja a "ragadós" árak eltűréséért, vagyis azért, hogy bár a szerződések megkötésekor vállalt hűségidők már réges-rég lejártak, a régi ügyfelek a régi árat fizetik a szolgáltatásért, miközben az új szerződéseket azok harmadán is megkötnek. Tóth László hozzátette, az árak nagy szórása a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem csak attól függ, hogy egy szolgáltatónak van-e versenytársa egy adott földrajzi körzetben, hanem attól is, hogy az adott szolgáltató milyen árazási és üzleti modellel dolgozik. Akik telefonszolgáltatóként, vagy televíziós szolgáltatóként indultak, azok ahhoz az eredeti profilhoz igazítják az árképzést, míg a kisebb szolgáltatók is teljesen más stratégia szerint dolgoznak.
A beszélgetés tehát valódi kommunikációt hozott, a felvezetőjükben nagy, stratégiai kérdésekkel foglalkozó szakemberek a hallgatóság soraiból érkező kérdések alapján jobban szembesültek a mindennapi életben felmerülő problémákkal, amelyek a motiválni szándékozott felhasználókat foglalkoztatják. A stratégiai döntések és jól meghatározott irányok mellett, Császár Zoltán is hangsúlyozta, most a konkrét cselekvés ideje jön.
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
