Kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg szakértők Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos évértékelő beszámolóját az e-közigazgatásról a Piac és Profit E-Magyarország? E-kormányzat? - Múlt, jelen és jövő konferenciáján, Siófokon.

Stumpf István: a számonkérés elengedhetetlen

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke bevezetőjében azonnal leszögezte, hogy csak elfogultan tud nyilatkozni a témáról, hiszen elkötelezettje a digitális átállásnak. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb, hogy minél gyorsabban megtörténjen a váltás. Azonban még ő maga sem tudja - mint ahogyan a szűkebb szakma sem -, hogy a „netokrácia felvilágosult abszolultizmusa", vagy „a digitális analfabéták lázadása" következik. Az átállás irányába történtek lépések az elmúlt időszakban, ez mindenképp dicsérendő, de kormányváltás esetén elképzelhető, hogy a rossznak ítélt infrastrukturális beruházások leállnak. Az elmúlt nyolc évben elvégzett munka egy része továbbvihető, de volt munka, amely felesleges volt. Egy biztos, hogy az információs szupersztrádát új sávokkal bővíteni kell. A fejlődés nagyjából egységes irányba indult el, de ellentmondások vannak a rendszerben. Ez az e-gazdaságra kevésbé, az e-kormányzatra jóval inkább igaz. Fontos lenne meghatározni, hogy az államnak milyen szolgáltatásokat kellene nyújtania az elkövetkezendő tíz évben az embereknek. A számonkérés lehetőségét is bele kell kódolni a rendszerbe.

Molnár Gyula: nehéz az önkormányzatoknak

Molnár Gyula, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke felszólalásának elején arról beszélt, hogy az önkormányzatokat a válság közepette nem az e-kormányzás kapcsán elért eredmények és lehetőségek érdeklik, hanem saját maguk szerepét próbálják meg stabilizálni, hiszen nem kizárt, hogy képviselőik felének megszűnik a jogállása, ha a döntéshozók lecsökkentik a képviselői létszámot. Az e-közigazgatást tekintve is vannak gondok. Egyelőre az önkormányzatok 77 százaléka rendelkezik csak szélessávú internet-eléréssel, honlapja pedig csak kétezernek van. Ezek minősége pedig leginkább csak a polgármester, jobb esetben az informatikus hozzáállásától függ. Ha ez nem megfelelő, akkor leginkább csak egy interneten elérhető turisztikai prospektusról beszélhetünk.

Sok önkormányzat nem tud élni a meglévő lehetőségekkel sem. Épp ezért kérdéses, hogy milyen formában lesz tetten érhető a 2011-re elvárt teljes körű e-kommunikáció a települések irányító testületei között. Molnár például napjainkban, mint Budapest XI. kerületének polgármestere nem tudja azonnal, elektronikus dokumentumban intézményre lebontva megkapni, hogy mennyi a dolgozók bérmaradványa. A meglévő adatbázisokhoz is azonnali hozzáférés kell. A jelenleg meglévő, jó irányú fejlesztések széleskörű megismertetése érdekében hamarosan életre hívnak egy „best practice" díjat,  hogy lássuk, hol is tartunk valójában.

Papp István: egymillió új felhasználót!

Papp István, a Magyar Telekom Vállalati Szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese a pozitív eredmények kiemelésével kezdte beszédét. Magyarország az e-társadalom területén európai színvonalon áll. Aggasztó jelek az IKT-szektorban mutatkoznak, ahol az elmúlt másfél évben lelassult a fejlődés dinamikája. Eközben az általános forráshiányra hivatkozva sokszor lebontják az eddigi eredményeket. A válságkezelés infokommunikációs lehetőségét elszalasztotta az ország. Komoly probléma ezek mellett, hogy az iparág - amely a GDP 10 százalékát adja - nincs a súlyának megfelelően kezelve. Sokszor 100 millió forintos forrásokról megy a vita. Eközben Európa fejlettebb részén már a GDP negyedét termeli meg a szektor, így itthon még bőven van fejlődési potenciál. Ezek mellett kevés szó esik arról, hogy felborult a kereslet és a kínálat egyensúlya. Ezért fontos lenne kitérni arra, hogy miként kellene a keresletet ösztönözni azért, hogy a piac-piac és a piac-kormányzat kapcsolatok egyensúlyban legyenek. Célként lehet meghatározni egymillió új internethasználó bekapcsolását az e-társadalomba, amellyel 50-60 milliárd adóforint mellett igen komoly piac nyílik meg a gazdasági szereplők számára is.

Pettkó András: „fapados" internetet!

Pettkó András független országgyűlési képviselő nosztalgiával említette azt az időszakot, amikor csak egy felelőse volt a szektornak, hiszen ez a fejlődést jelentette. Reményei szerint ez újra így lesz. A képviselő azt nehezményezi, hogy a választási kampányok időszaka alatt az e-Magyarországgal kapcsolatos pártvélemények nem kapnak teret a kommunikációban. Emellett a parlamentben megbuktatott módosító indítványok is közrejátszanak abban, hogy még mindig „csak" 800 ezer ügyféllel rendelkezik az Ügyfélkapu. Pedig használatának egyik előnye, hogy a lejárat előtt hónapokkal értesít a rendszer, hogy meg kell hosszabbítani például a jogosítványt. Az e-demokráciától meg igen távol vagyunk. Távoli még, hogy az állampolgárok törvénymódosítást kezdeményezhessenek az interneten keresztül. Itthon ma még a korábban meghirdetett korrupcióellenes e-harc sem működik, az internetről szinte semmilyen információt sem lehet megtudni a közszféra kifizetéseiről. A Papp István által célként meghatározott egymillió új felhasználó megteremtéséhez elengedhetetlen olcsó internet elérési lehetőség.

Drajkó László, szükség van magyar gyökerű multikra

Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a felhasználókat - mind a szoftverek és mind az e-kormányzati lehetőségek tekintetében - nem érdekli, hogy a rendszer miként működik, a lényeg, hogy működjön, komfortos, biztonságos és ésszerű legyen, valamint bűvölje el őket a használat. Ma igen komoly hiány mutatkozik Magyarországon a tekintetben, hogy az informatika nem szövi át teljesen a gazdaságot. Hogy ez megtörténjen, elengedhetetlen az intellektuális teljesítmények elismerése. Azt is tudomásul kell venni, hogy csak azok a teljesítmények viszik előre az országot, amelyeket nemzetközivé lehet tenni. Erre jó példa az iwiw és a facebook. Utóbbi felhasználói száma nemzetköziségének köszönhető. Fontos lenne, hogy ilyen eredményeket tudjon felmutatni Magyarország is, azaz szükség van magyar multikra is. Ennek előfeltétele a digitális esélyegyenlőség megteremtése, valamint, hogy a képzés iskolától élethosszig tartson. Ez utóbbinak olyan szintre kellene eljutnia, hogy az emberek egymás között ne a celebek életéről, hanem az általuk megszerzett tudásról beszélgessenek egymás között. A napi szintű tanulás már csak azért is fontos, mert a technológiai tudás ma már gyorsan elavul.

Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.