Miközben 2016-ban a zsarolóprogramok tovább tomboltak az egész világon, egyre kifinomultabbá és változatosabbá váltak és olyan mértékben erősödtek, hogy képesek visszatartani az egyéni felhasználók és vállalatok adatait és eszközeit. A vállalatok elleni támadások száma jelentős mértékben nőtt. A Kaspersky Lab kutatása alapján világszerte minden ötödik vállalkozást ért zsarolóprogramok általi támadás, és minden ötödik kisebb vállalkozás soha nem kapta vissza a blokkolt fájlokat, annak ellenére, hogy kifizették a zsarolók által meghatározott összeget.

Egyes ágazatokban nagyobb erősségű támadásokat észleltek, mint máshol, de a kutatások azt mutatják, hogy nincs alacsony kockázatú szektor: a legnagyobb arányú támadást az oktatási szférában (23%), míg a legalacsonyabbat a kiskereskedelemben és a szabadidős szolgáltatásoknál (16%) tapasztaltak.

"Oktatási" zsarolóprogramok jelentek meg, amelyeket azért fejlesztettek ki, hogy a rendszergazdák lehetőséget kapjanak a zsarolóvírusok szimulálására, azonban a kiberbűnözök ezt gyorsan és könyörtelenül kihasználták, majd ez vezetett többek között a Ded_Cryptor és Fantom nevű kártékony programok megszületéséhez.

Idén először új megközelítéseket érzékelhettünk a zsarolóprogramok támadásaiban, mint például a merevlemez titkosítás, ahol a támadó blokkolja vagy titkosítja a hozzáférést nemcsak egy-két fájlhoz, hanem mindhez egyszerre – például a Petya nevű trójai . A Dcryptor vagy más néven Mamba nevű program egy lépéssel még ennél is tovább ment: lezárta a teljes merevlemezt egy brutális jelszóval.

A Shade nevű zsarolóprogram bizonyította, hogy az új kártékony programok már képesek egyedi változtatásokra, ha például az áldozat fertőzött számítógépén pénzügyi szolgáltatásokat észlelt, akkor nem titkosította a fájlokat, hanem kémprogramot telepített a gépre és így nyert ki felhasználható adatokat. Feltűnő növekedés tapasztalható az alacsony minőségű kártékony programoknál: az egyszerű trójai zsarolóprogramok szoftveres hibákkal és hanyag váltságdíj utasításokkal növeli a valószínűségét annak, hogy az áldozatok soha nem kapják vissza az adataikat.

Szerencsére idén az is kiderült, hogy a szegmens különböző résztvevői egyesítik erőiket a kibercsapdák elleni harcban. A No More Ransom projekt júliusban indult és összefogta a bűnüldöző szerveket valamint a biztonsági cégeket, hogy leleplezzék és megzavarják a nagy zsarolóprogram-családokat, támogassák az egyéni felhasználókat adataik visszaszerzésében, és aláássák a bűnözők jövedelmező üzleti modellét.