Papp Péter, a Kancellár.hu Zrt. vezérigazgatója szerint számos jó kezdeményezés indult az elmúlt időszakban. A fejlődést az autópálya-építésekhez hasonlította, ahol szintén az irány és a használók száma a fontos tényező. Ma az Ügyfélkapunak 800 ezer felhasználója van, egyre többen lesznek, és nem lehetetlen, hogy a 2014-es választások már az interneten dőlnek el. Papp ehhez kapcsolódóan néhány aggodalmának is hangot adott: az állampolgárok nincsenek felkészülve, ma bárki felcsatlakozhat az Ügyfélkapura, ami a későbbiekben jelentős biztonsági kockázatokat okozhat. Papp szerint rettenetes nagy hatalma lesz annak, aki kézben tudja ezt az adatbázist. Mesterséges intelligencia segítségével például könnyen vissza lehet élni az adatbázissal, ezért különösen fontos, hogy senki se használja nem állami célra. Papp szerint az IT-biztonságról szóló viták, különösen az átpolitizáltak nem tesznek jót a rendszernek és nem szabad a nyilvánosság elé hozni őket.
Kónya László, az ICT Systems vezérigazgatója hozzászólásában az optimizmusát hangoztatta, szerinte egy új generáció nő fel, amelyik az „internetben él", használja a web 2.0 adta lehetőségeket, blogot ír, olvas - ezeket a lehetőségeket kellene kihasználnia az e-közigazgatásnak is. Kónya - aki most jött haza egy japán hardvergyártónál tett látogatásáról, a szigetország kormányzati gyakorlatát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe: ott 15-20 évre terveznek, ami Magyarországnak sem válna kárára - legalább 2 kormányzati cikluson átívelő stratégiára van szüksége. A technológia oldaláról nézve a fejlődés nyilvánvaló: az alkalmazásokat nem kell telepíteni, lassan nem lesz szükség PC-re. Központosított megoldásokra van szükség az e-kormányzatban - és a technológiai háttér biztonsága a kulcskérdés.
Oláh István György, a Kopint-Datorg Zrt. vezérigazgatója hozzászólásában Papp Péter megnyugtatatására közölte, hogy - mint minden más kormányzati rendszert napjainkban - az Ügyfélkaput naponta több száz támadás éri, az állami adatbázisok védelmét pedig a nagyon szigorú magyar adatvédelmi szabályozás védi, párt- és egyéb magáncélra nem lehet felhasználni, ennek ellenőrzésén független testületek őrködnek. Az állampolgárok felkészültsége pedig nem az Ügyfélkapun múlik, az igazgatási ügyek komplikációja a gond, itt egyértelműen a közigazgatás egyszerűsítése a megoldás.
Risztics Péter, a BME Informatikai Központ igazgatója hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 10 éves időszak áll előttünk, így nem mindegy, hogy az elmúlt 10 évben mi történt, mennyit költött az ország az e-kormányzati rendszerek fejlesztésére. Risztics számon kérte a kormányzaton, hogy jól előkészített projektek megvalósítása miért nem indul el.
Paál Péter, az Amcham elnökhelyettese, aki az Amcham informatikai bizottságának elnöke, a szervezet 2007-es javaslat-csomagára emlékezve - amelyet annak idején Baja Ferenc hivatalának figyelmébe ajánlottak - néhány fontos pontra hívta fel a figyelmet: az elektronikus iratkezelés, a hivatali ügyek elektronikus megfizetése, az Ügyfélkapu szolgáltatásainak javítása, illetve a digitális kultúra előnyeinek megismertetése mind-mind olyan feladatok, amelyekben sikerült előbbre lépni, bár a teljes megvalósítás még várat magára. Paál az Economist idei ország-rangsorára utalva megjegyezte, hogy Magyarország 2008-as állapotához képest 2 helyet csúszott vissza az e-kormányzati megoldások kiépítettségében és használatában - bár a régióban ezzel nem voltunk egyedül... Kritikákat megfogalmazva Paál szerint a közös közigazgatási központok létrehozása lehetne gyorsabb, a hatóságok közötti adatáramlás is hagy kívánni valót maga után, illetve az e-aláírás körének bővítése is fontos feladat.
Pettkó András országgyűlési képviselő szerint jó ötletekre van szükség, amelyeket jól kell megvalósítani. Jó példa erre a képviselő szerint egy általános iskola, ahol bevezették az e-naplózást, ám az önkormányzat olyan megoldást vásárolt, amely nem engedi a szülők hozzáférését a naplóhoz: így értelmetlen is használata... Az elmúlt évek jelentős pozitívumaként említette a képviselő, hogy bármilyen probléma van a rendszerekkel, az Országgyűlés bizottságában a pártok képviselői egyeztetnek, és pártpolitikai összecsapásokra nem kerül sor.
Az Ügyfélkapuról szólva Pettkó megemlítette, hogy akkor fogják az állampolgárok nagy tömegben használni, ha megértik, hogy adófizetéssel, egészségügyi és más személyes adataikkal és ügyeikkel kapcsolatban naprakész információkat kaphatnak.
Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos felszólalásában megköszönte az IKT-szektor képviselőinek az elmúlt 2-3 hónapot, hiszen a válság az IKT-lobbi egyébként sem túl erős erejét még kisebbé tette. A kormánybiztos megköszönte, hogy a szektor felelősségteljesen állt hozzá a helyzethez, ahogyan az ellenzék is tette. Ma a kormánybiztos szerint a legjelentősebb probléma, hogy a nagy rendszerekre nincs forrás. „Négy évvel ezelőtt egy anyagban leírtam, hogy különítsünk el 500-750 milliárdot az IKT infrastruktúrájának zöldmezős beruházására. Ha az első évben megszületik a terv, a másodikban a pályázatok, harmadikban megkezdjük a telepítést, akkor a negyedik év végén használhatnánk. A New York-i adóhivatal így csinálta" - vont párhuzamot a kormánybiztos. A jövő évi választások után minden eldől - mondta a kormánybiztos, aki szerint ha az első évben nem lesz prioritás az IKT, akkor nehéz lesz változtatni. „A forrásokat el kell különíteni, ez a legnagyobb kihívás." - tette hozzá Baja. A következő időszakról szólva Baja kiemelte, hogy az IKT-lobbit erősíteni kell, hogy legyen, az egyeztetések, szakmai műhelyek szerepét erősíteni kell.
A digitális közmű, olyan mint az autópálya: nem kell félni elkezdeni megépíteni. A kérdés az, hogyan építsük, miből és milyen formában, nem az építkezés a probléma - vont párhuzamot a kormánybiztos. „A lényeg, hogy 3 év múlva a központi infrastruktúra kevés lesz!" - tette hozzá Baja, aki szerint, ha most nem kezdjük el építeni, nagy problémák lesznek.
Ötletek, javaslatok
Papp Péter két ötletét osztotta meg a hallgatósággal. Az Ügyfélkapu felhasználójaként le akarta kérdezni a kórtörténetét, amihez 17 kattintással jutott el. „Az ergonómia javítása elengedhetetlen"- vonta le a következtetést a Kancellár.hu Zrt. vezérigazgatója. A másik javaslata 10 éves IKT stratégia létrehozása volt, amihez feltétlenül szükséges egy „arc".
Kónya László az angol parlamenti gyakorlathoz hasonlóan egy tanácsadói bizottságot képzelt el, ahol a legnagyobb IT és telko-cégek vezetői ülnek. „Jó lenne, ha valamelyik kormány végre felvállalná, hogy az IT alkalmazása növeli a hatékonyságot és kevesebb munkaerőt igényel, így az állami adminisztráció csökkentése is lehetséges" - hangsúlyozta az ICT Systems vezérigazgatója.
Oláh István György hozzászólásában azt emelte ki, hogy az univerzális azonosítás kérdése a kulcs. Ma Magyarországon 4 azonosító létezik a hivatalos azonosításhoz, de a különböző hivatalok 27-tel dolgoznak. „Ezért is olyan drága a rendszer" - nyomatékosította a Kopint-Datorg Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a törvénykezés is rossz oldalról közelít, hiszen mindig az a kérdés, hogy mit várunk el a polgároktól, pedig az is kellene, hogy mit várunk el a szolgáltatóktól.
Risztics Péter, a BME Informatikai Központ igazgatója szerint Magyarországon kész a keretrendszer projekt, a követelményrendszer a fejlesztésekhez igazodik, mégis állnak az ügyek.
Magyarországon ugyanis nincs olyan két olyan nyilvántartás, ahol a fogalmi készlet azonos.
Paál Péter szerint nehéz egy konkrét javaslatot megfogalmazni. Az Amcham elnökhelyettese szerint jó ötlet volt létrehozni a kormánybiztosságot, de az már nem, hogy az államtitkárnak kell győzködnie az intézményi vezetőket. Paál Obama példáját hozta fel, aki 5 milliárd dollárt adna a szélessávú infrastruktúra kiépítésére, ami egyszersmind 250 ezer munkahelyet hoz létre. Hasonlóképpen, Magyarországon, ahol a foglalkoztatottság szintje olyan alacsony, hasonló, kisebb léptékű fejlesztésnek is óriási hozadéka lenne. „Legyen olyan kormány, amelyik ezt felvállalja." - tette hozzá a Paál Péter.
Pettkó András szerint a média is tehetne az információs társadalom népszerűsítésért: „ha az Ügyfélkapu leáll, 2-3 napig hír, de a pozitív híreket ritkán lehet olvasni". A képviselő a köztisztviselőket is tanítaná, hiszen számosan vannak, akik csak az e-mailjüket tudják elolvasni. „Az olcsó és hatékony állam megteremtéséhez őket is kell képeznünk." - mondta Pettkó, aki a tanárokat is IT-képzettséggel képezné, amellett, hogy gépírást tanítana a közigazgatásban.
Baja Ferenc zárógondolatai előtt megköszönte az SMS-falon hozzászólókat, megnyugtatva a megválaszolatlan kérdést feltevőket, hogy fel fogja őket hívni... A kormánybiztos szerint az elmúlt évek munkájának eredménye, az Ügyfélkapu arra jó, hogy „bemutassuk, lehet csinálni másként." Baja szerint a 4 év alatt nem lehet a magyar államigazgatást modernizálni, ahogyan a magyar társadalomban a modernitás iránti igényt fokozni. A lassú építkezés képes erre legitimitást teremteni, a társadalmi támogatottság képes azt kikényszeríteni, hogy az ország eljusson oda, ahova a mai fiatalok, egyetemisták már eljutottak. „A választásig fokozni kell az igények támasztását" - tette hozzá Baja, aki megköszönte a Piac és Profitnak, hogy nyolc év alatt olyan közösséget teremtett az E-Magyarország konferenciákkal, amely igazi szakmai műhelyként működött.
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
