A kormánypárti képviselők igennel, az ellenzékiek nemmel szavaztak. Filló Pál (MSZP) tűrhetetlennek nevezte, hogy cégek hosszú évekre veszteségesre könyvelhetik magukat, miközben a vezetők, tagok egyre jobban gazdagodnak. "Ezek nem vállalkozók, hanem ügyeskedők, de úgy is lehetnek mondani, hogy adócsalók - mondta a képviselő, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a munkavállalók minden jövedelmük után megfizetik az adót, mások pedig kivonják magukat a közteherviselésből. Ezért támogatta az elvárt adóra vonatkozó törvényjavaslatot, illetve most is támogatja az adóelkerülések elleni intézkedéseket.

Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint csak a név változott, a most benyújtott törvényjavaslat lényegében ugyanaz, mint ami az elvárt adóra vonatozott.  Más ellenzéki képviselők, így például Kontur Pál (Fidesz) azt kifogásolták, hogy ez látszatintézkedés, inkább olyan körülményekre lenne szükség, amelyek segítik a vállalkozásokat az adó és járulék kötelezettségek teljesítésében. Nem ellehetetleníteni, hanem helyzetbe hozni kell a vállalkozásokat - vélte a képviselő.

Elemzések nélkül

A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta azt a beszámolót, amelyet Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa készített a 2006-os munkáról.

Az országgyűlési biztos többek között arra hívta fel a szakbizottság figyelmét, hogy a roma lakosság képzésére, foglalkoztatására indított igen sokféle programnál nem készülnek naprakész elemzések a felhasznált pénzeszközök eredményeiről. Nincsenek információk arról, hogy melyik program mennyire volt hatékony. Ennek alapján nem csoda, hogy bár programokban nincs hiány, a roma lakosság kedvezőtlen képzettségi, foglalkoztatottsági helyzete alig változik.