A kormány felfüggesztené a köztisztviselők 2009-re vonatkozó 13. havi illetményének és jutalmainak kifizetését, továbbá csökkentené a 13. havi nyugdíjakra kifizethető költségvetési keretet - tudta meg több forrásból az MTI hétfőn. A távirati iroda értesülései szerint ezeket a javaslatokat viszi a miniszterelnök hétfőn este az MSZP elnöksége, majd a frakció elé, hogy a szocialistáktól mandátumot kapjon a keddi, általa kezdeményezett ötpárti megbeszélésre. Az egyeztetést azért hívta össze Gyurcsány Ferenc, hogy konzultáljon a parlamenti pártok képviselőivel arról, mivel értenek egyet, mit tudnak támogatni, és mit nem a Nemzetközi Valutalappal kötendő megállapodásban.
Az IMF elvárása az, hogy a készenléti hitelért cserébe Magyarország nagyjából 300 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtson végre jövőre, és ne GDP-növekedéssel, hanem lassulással kalkuláljon. A miniszterelnök az elmúlt hetekben többször beszélt arról, hogy az államnak a 2009-re tervezett 300 milliárd forintnál, ha lehet még több tartalékot kell képeznie, hogy - amennyiben szükséges - be tudjon avatkozni, és meg tudja a védeni a magyar embereket és cégeket a pénzügyi válság hatásaitól.
Több verzióból választhat az MSZP
A kormányfő többféle lehetőséget kínál pártjának. A köztisztviselők esetében - a javaslat szerint - a kormány 2009-re nem garantálná, hogy kapnak 13. havi illetményt, vagyis ennek a forrását nem szerepeltetnék a jövő évi büdzsében. (A 13. havi illetmény kifizetésének módja éppen 2009-től változna, idén ugyanis még havi részletekben, jövőre pedig decemberben egy összegben kapnák ezt a juttatást.) A közszféra dolgozói átmenetileg jutalmat sem kaphatnának.
Az MTI értesülései szerint a 13. havi nyugdíj esetében több számítási módszer is a szocialisták elé kerül. Az egyik elképzelés szerint szűkebb kör kapná, mint most, vagyis csak azok lennének erre jogosultak, akik valóban inaktívak, és elérték a nyugdíjkorhatárt. Egy másik javaslat a 13. havi nyugdíj összegét maximalizálná, azaz a magas nyugdíjjal rendelkezők kevesebbet kapnának, mint most.
A miniszterelnök kedden az érdekképviseletekkel, majd az öt parlamenti párt képviselőivel konzultál, szerdán pedig a kormány tárgyalja - az egyeztetések során összeálló - csomagot. A jövő évi költségvetés napokban benyújtott, második változata helyett a kormány nem nyújt be újat, hanem módosító indítványokkal szabja újra át a javaslatot.
A költségvetés módosulása az oka annak is, hogy az úgynevezett plafontörvény hétfői részletes vitáját elhalasztották.
A magyar gazdaság fundamentumaival nincs gond, de elképzelhető, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az államháztartás hiányának további lefaragását kéri - válaszolta kérdésre Vértes András. A GKI által jövőre vártnál (a GDP arányában 2,5 százalékos) alacsonyabb hiány már jelentős recessziós hatással járna. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az állami kiadások további mérséklésére kerülhet sor és nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a szociális szférát is érinti a kiadások lefaragása. Így akár, ha nem is reformok, de szerkezeti átalakítások lehetnek - mondta.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelkeret összege 12,5 milliárd dollár lehet - értesült az amerikai Forbes magazin hétfőn. A IMF "jelentős pénzügyi csomagot" jelent be a következő napokban Magyarország javára - közölte előző nap Dominique Strauss-Kahn, a Valutaalap vezérigazgatója. A Forbes magazin David Haunert, a Bank of America elemzőjét idézte, aki szerint az IMF Magyarország számára valószínűleg 12,5 milliárd dolláros hitelkeretet fog megnyitni. A Forbes úgy fogalmazott: Magyarország nagyon vágyott a rendkívüli pénzsegélyre, és most úgy tűnik, hozzájut a mentőövhöz az IMF-től.
A nemzetközi pénzintézmény korábban Izlandot 2,1 milliárd, Ukrajnát 16,3 milliárd dolláros hitelkerettel segítette meg. Az Ukrajna számára megnyitott hitelkeret nyolcszorosa az ukrán IMF-kvótának. David Hauner szerint Magyarország, amely kisebb gazdaság, hasonló arányú hitelkerethez juthat. "Az IMF-nek óvatosnak kell lennie, egyenlő módon kell kezelnie az országokat" - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország talán jobb pénzügyi helyzetben van, mint Ukrajna, "meglepődnék, ha több pénzt kapna".
A cikk szerint Ukrajna fő problémája hatalmas acélgyártó iparága, amely megsínyli az acélárak esését. Magyarországon viszont jelentős az állampolgárok deviza - svájci frankban és euróban jegyzett - eladósodottsága. A magyar devizaadósság a GDP 34 százalékát tette ki június végén, Lengyelország esetében ez a mutató csak 11, Csehországban 4 százalék. Hauner szerint a befektetők aggodalmai önbeteljesítők lettek. Ha az emberek nem vesznek fel több devizahitelt, a forint iránti támogatás jelentős része eltűnik - mondta.
A hétfői The New York Times szerint Magyarország és Ukrajna megfertőzhette Lengyelországot is, amelyet egyébként pénzügyileg egészségesebb állapotban levőnek tartanak.
Veres: nincsenek tabuk
Távol vagyunk attól, hogy államcsőd fenyegesse Magyarországot - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság tagjaival folytatott megbeszélés után hétfőn a parlamentben. Az IMF-fel való tárgyalásokról azt mondta, hogy hazánk mindent megtesz azért, hogy az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel erős, stabil hátteret teremtsen, amely ahhoz kell, hogy "akik Magyarországgal szemben akarnak spekulálni, azok lássák, nem csak egy 10 milliós országgal, hanem egy nemzetközi közösséggel állnak szemben".
Az Európai Központi Banktól és az IMF-től várható források a devizatartalékokkal együtt olyan összegre rúgnak, amelyek akár hosszabb időn át is lehetővé teszik az államadósság finanszírozását új piaci hitelek felvétele nélkül is. Így a forint elleni spekulációs támadás értelmetlenné válik, középtávon a piacok megnyugvása valószínű. Az idei év végére a forint az euróval szemben már 260-as szint közelébe, majd jövőre ez alá erősödhet és azzal számolnak, hogy a pénzpiac stabilizálódását követően a jegybank rendkívüli kamatvágásokról dönt. Nem kizárt, hogy a jegybanki alapkamat 2009 végére 6-7 százalékra csökkenhet az előrejelzés szerint - mondta.
Szerinte a döntéseknél a foglalkoztatás, a tabuk nélküli államháztartás-átalakítás, a stabilitás a legfontosabb szempont. A világban és Európában nem ért véget a pénzügyi válsággal kapcsolatos fejlemények sorozata, ezért Magyarország is további lépéseket fog tenni - közölte a pénzügyminiszter.
Bajnai Gordon gazdasági miniszter arról beszélt, hogy szigorú, tabuk nélküli költségvetésre van szükség. A gazdasági miniszter szerint a miniszterelnök a keddi ötpárti egyeztetésre már konkrét javaslatokkal érkezik. Bajnai Gordon az IMF-fel kötendő készenléti hitel-megállapodásról azt mondta: még a héten megszülethet a megegyezés.
Csökkenő elvárások mindenhol
Jelentősen rontott szeptemberi prognózisán a GKI Gazdaságkutató Zrt., az idén a korábban várt 2,7 százalékos gazdasági növekedéssel szemben 2,0 százalékos, jövőre 3 százalékos helyett csak 0,5 százalékos bővülést várnak.
A GKI új prognózisa is stagnálással számol a beruházásoknál az idén, a jövő évi bővülést azonban a korábban várt 10 százalékról 3 százalékra csökkentették. Az inflációs prognózist is csökkentette a GKI, az idén 6,5 helyett 6,2 százalékost, jövőre 4,2 helyett 3,9 százalékos pénzromlást várnak.
A lakossági fogyasztás a jövőre várt 2,5 százalékos növekedés helyett 0,5 százalékkal csökkenhet, míg az idén 1 százalékkal bővülhet.
Nincs jó helyzetben Európa sem
Az Európa vezető üzletembereit tömörítő Business Europe (BE) kamatcsökkentést sürgetett legfrissebb jelentésében, mivel a jövő évi növekedési kilátásokat még szerényebbnek látják, mint eddig: az Európai Unióra egészében 0,4 százalékost, az euróövezetre pedig ennek felét.
A BE szerint az EKB-nak kamatmérsékléssel kellene enyhítenie a lassuló gazdasági növekedéssel jelentkező "vállalati kínokat" a beruházások, a fogyasztás és a foglalkoztatás csökkenése okán. Az állóeszköz-beruházások jövőre Európában 1,7 százalékkal visszaeshetnek. A foglalkoztatottak száma 1,1 millióval csökkenhet, az uniós munkanélküliségi ráta 8,2 százalékra nőhet.
A sok millió vállalkozás véleményét megfogalmazó szervezet szerint az EU gazdasága még annál is lassabban növekszik majd az idén, mint ahogyan azt az EU bizottsága és az IMF jósolta, az ütem visszaesik a 27 tagországot számláló EU egészében 1,4, a 15 államot magában foglaló euróövezetben 1,2 százalékra.
A vállalatok félnek a pénzügyi válságra adott politikai reakcióktól is: elsősorban a túlszabályozás, valamint a protekcionista "reflexek" visszatérésének veszélyétől.
