A behajthatatlan követelések valósága

„A barométer egyik legnyugtalanítóbb megállapítása a jelentett behajthatatlan követelések aránya. A magyarországi vállalatok jelentős részénél a teljes követelésállomány 2–5 százaléka (a válaszadók 11 százalékánál ), sőt esetenként az 5 százalékot is meghaladó része (a válaszadók 1 százalékánál) teljesen behajthatatlanná válik” – emeli ki Vanek Balázs. „Hogy ezt kontextusba helyezzük: egy 1 milliárd forintos forgalmú cég esetében ez azt jelenti, hogy 20–50 millió forintnyi elvégzett munkát vagy árut egyszerűen le kell írni veszteségként ami a profitrátát nagyban befolyásolhatja számos szektor esetében.”

A legsérülékenyebb szektorok

A 2026-os adatok szerint a magyar vállalkozások 43 százaléka a fizetésképtelenségi helyzet további romlására számít a következő 12 hónapban, és a cégek négyötöde a makrogazdasági környezetet és a gazdasági lassulást nevezi meg mint első számú kockázati tényezőt. A napi szintű és likviditási gondok leginkább a következő, rendkívül törékeny szektorokat sújtják:

Építőipar és logisztika/fuvarozás: az állami és magánberuházások visszaesése miatt azonnali tőkehiánnyal küzdenek.

IT és elektronikai kiskereskedelem: a lakossági és vállalati keresletcsökkenés közvetlen kárvallottjai.

Sertéstenyésztők és agrárpiac: az inputanyagok drágulása és a kiszámíthatatlan felvásárlási árak miatt kivéreztetett helyzetben vannak.

Kis benzinkúthálózatok: a működési költségek növekedése és a szűk árrések miatt a túlélésért küzdenek.