Fontos hangsúlyozni, hogy a társasházi építményjogra vonatkozó szabályok március 1-jén léptek hatályba. A jogintézmény részletes szabályait a Társasházi Törvény tartalmazza, de kisegítő jelleggel vonatkoznak rá a Polgári Törvénykönyv építményi jogra vonatkozó rendelkezései is.
A jogintézmény lényege, hogy a még fel nem épült társasházi lakásokra a vevő javára – az adásvételi szerződésben vagy ahhoz kapcsolódó külön megállapodásban – társasházi építményi jog alapítható, amely az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezhető. Ez az újítás a gyakorlatban jelentős jogi védelmet teremt, ugyanis hatása azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomhoz. Másképp fogalmazva, ha a vevő javára társasházi építményjog kerül bejegyzésre az ingatlanra, olyan arányban, amely arányban az őt az alapító okiratban meghatározott tulajdonjoga szerint megilletné, az ingatlan a vevő hozzájárulása nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. Ezen túl, a társasházi építményjog a vevő számára a jelzálogjogosult jogi védelméhez hasonló pozíciót biztosít a már kifizetett vételárrész erejéig, azaz a vevő mintegy biztosított hitelezőként jelenhet meg a beruházóval szembeni eljárásban.
Fotó: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda