Ahogy a fentiekben bemutattuk, Dubaj az elmúlt években érezhetően magyar üzleti központtá nőtte ki magát, azonban a közelmúlt háborús eseményeinek köszönhetően, ma már nem csak az a kérdés, hogy hányan mentek ki, hanem az is, hogy mivel járna, ha hirtelen haza kell települni. Az adótanácsadók várakozása szerint amennyiben a konfliktus tovább eszkalálódik, úgy egyre több megkeresés érkezhet olyan vállalkozóktól, akik a hazaköltözést fontolgatják, azonban nincsenek tisztában annak adózási következményeivel.

A hazatelepülés adójogi keretei: két kulcskérdés

Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, milyen adójogi következményekkel jár egy vállalkozó hazaköltözése, először a nemzetközi adózás alapvető működését szükséges röviden áttekinteni.

A nemzetközi adózás rendszerében az államok alapvetően két kapcsolóelv mentén érvényesíthetik adóztatási igényüket egy adott jövedelem tekintetében. Az egyik ilyen kapcsolóelv az illetőség, amelynek alapján az adott állam belső joga szerint a jövedelmet szerző személy belföldi illetőségűnek minősül. Az illetőség állama főszabály szerint jogosult a belföldi illetőségű személy teljes, úgynevezett világjövedelmének megadóztatására, függetlenül a jövedelmek földrajzi forrásától. A másik meghatározó kapcsolóelv a forráselv, amelynek keretében az adott állam a jövedelem keletkezési helye alapján, forrásországként jogosult adóztatni. Ebben az esetben az adóztatási jog kizárólag az adott államban keletkező jövedelemre terjed ki, és nem érinti a jövedelemszerző teljes jövedelmét. Mindezek alapján a nemzetközi tranzakciók adójogi megítélése során első lépésként az érintett felek adóügyi illetőségének meghatározása szükséges, ezt követően pedig az egyes jövedelmek jogcímének és forrásának vizsgálata. A kérdés vizsgálata során tehát két kulcstényezőt szükséges megvizsgálni: a társaság illetőségét és jövedelmeinek adózását, valamint a tulajdonos illetőségét és jövedelmeinek adózását.