Sokan magukra ismerhetnek a lapunknak név nélkül nyilatkozó vállalkozóban, akinek az idén hitelfelvételi kérelmét - 250 millió forintos projektje megvalósításához kívánt 100 millió forintnyi hitelt igényelni - elutasította a számlavezető bankja, majd egy másik bank is, annak ellenére, hogy korábban az ilyen igények teljesítésével nem volt gond. Az indok: a PSZÁF - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - megtiltotta az építőipari beruházások banki finanszírozását, mert úgy ítélték meg, hogy túl sok pénzt helyeztek ki ebbe a szektorba.
Szigorítás nincs, de szűkül a hitelezés
A PSZÁF természetesen nem tilthatja meg az egy-egy szektornak szóló hitelezést, tudtuk meg Binder Istvántól, a felügyelet szóvivőjétől. A szervezet feladata a jogszabályok betartásának ellenőrzése s a bankok pénzügyi mutatóinak vizsgálata alapján a piaci kockázatok kiszűrése. Felügyelik többek közt, hogy megfelelő-e a tőkehelyzet, a céltartalékképzés menete, az ügyfelek kockázati besorolása. Mindezt a Basel II. irányelv alapján végzik. Ha bármiben hibát észlelnek, akkor határozatban szólítják fel a bankot ennek kijavítására.
A hitelek elmaradása tehát nem az állam szigorúbb fellépésének köszönhető, hanem másnak. Sokan az Amerikai Egyesült Államokban tavaly kirobbant másodlagos jelzáloghitel-piaci válságot emlegetik. Ám mielőtt ennek hatásait vizsgálnánk, érdemes megtudni azt, hogy szigorodtak-e egyáltalán a kkv-k hitelhez jutásának a feltételei az elmúlt pár hónapban.
Az Erste Banknál nem - közölte megkeresésünkre Nemes Róbert középvállalati értékesítési igazgató. A banknál a hitelképesség kritériumai változatlanok. Ugyanez a helyzet az OTP Banknál is, ahol továbbra is gyors a hiteldinamika, a mikro- és kisvállalkozói hitelek például több mint egy harmaddal bővültek 2008 első félévében - jelentette ki Kálmán László, a bank mikro- és kisvállalati főosztályának igazgatója. Forráshiány miatt a hitelezési politikáján a CIB Bank sem szigorított, a megoldást egyelőre a forrásgyűjtésben látják, de adott esetben - ha a tendencia, a hiányra utaló jelek tovább erősödnek - elképzelhető, hogy mérlegelnek mást is.
A pénzpiaci válság elhúzódó következményei, a gazdasági növekedés lassulása, az inflációs nyomást előidéző hatások szükségessé tették, hogy a bankok szigorítsanak valamelyest a kockázatvállalásokon - állítják viszont az MKB Banknál, ami azért jelzi, hogy nem zökkenőmentes a hitelhez jutás.
A bankok forráshiányának legfőbb oka valóban az amerikai jelzáloghitel-válság. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyáron közétett nyilatkozata szerint ez még mindig feszültségben tartja a világpiacot. Globálisan továbbra is ingatagok a pénzügyi piacok, a rendszerszintű kockázatok mutatói magasak, állítja az IMF a nemzetközi pénzügyi stabilitásról félévente közétett legújabb jelentésében (Global Financial Stability Report), s megisméti, hogy a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönökre épített, származékos értékpapírok összeomlása várhatón összesen 945 milliárd dollár kárt okoz a közvetlenül érintett bankoknak és más pénzintézeteknek, értékleírások formájában. Azonban azt is hozzáteszik, hogy a bankok világszerte már az eddigi károk háromnegyedét pótolták új tőke bevonása, részvényeladás és tőkeemelés révén. Az eddigi veszteségeket az IMF-nél 400 milliárd dollárra becsülik.
A nemzetközi pénzintézet azt is megállapítja, hogy a felújult feszültség a további tőkebevonást megnehezítette, és növelte annak eshetőségét, hogy negatív interakció alakul ki a bankrendszerek kiigazítása és a reálgazdaság között, amelynek jele a hitelezés szűkülése.
A teljes cikk a Piac és Profit szeptemberi számában olvasható.
