Nagy-Britannia öt éve, 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 hónapos átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Ennek előzményeként a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – David Cameron akkori konzervatív párti miniszterelnök által kiírt – népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A tavaly júliusi nagy-britanniai parlamenti választásokat az addigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentős fölénnyel megnyerte. A Labour azonban már választási programjában leszögezte – és ezt Keir Starmer miniszterelnök azóta is többször megerősítette –, hogy politikai célkitűzései között nem szerepel sem Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozása, sem a visszalépés az EU vámuniójába és egységes belső piacára.

Ed Davey, a harmadik legnagyobb brit parlamenti erő, a Liberális Demokraták vezetője azonban a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában felszólította Starmert – aki hétfőn jelen lesz az EU-tagországok informális brüsszeli csúcstalálkozóján –, hogy az értekezleten kezdjen tárgyalásokat az uniós vezetőkkel egy új vámunió kialakításáról Nagy-Britannia és az EU között.

Davey szerint fontos lépés lehetne az újbóli vámuniós kapcsolatrendszer kialakítása felé, ha London belép a Pán-Euró-Mediterrán Konvenció (PEM) nevű szabadkereskedelmi formációba.

Ennek lehetőségéről Maros Sefcovic, a kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős uniós biztos a BBC-nek nyilatkozva a minap támogatólag szólt, mondván: az EU nyitott lenne annak megfontolására, hogy Nagy-Britannia belépjen az Európai Unióra és a Földközi-tenger medencéjét övező térség számos más országára kiterjedő PEM-térségbe.