A használatba vett lakások számának alakulását az év első negyedében elsősorban a vállalkozói lakásépítés befolyásolta, amely országos átlagban 82 százalékkal több volt, mint az előző év hasonló időszakában. Területi kiterjedése egyenetlen, s ebből következik, hogy a lakásépítés megyénkénti alakulása nagyon szélsőséges adatokat tükröz. Az érintett megyékben a többlakásos épületek használatba vételével megtöbbszöröződött az épített lakások száma 2003 első negyedévéhez képest, máshol viszont stagnálás vagy visszaesés következett be.
Az önkormányzatok ugyanannyi (110) lakást építtettek, mint tavaly, csak a lakások mérete csökkent: 61 m2 helyett 44 m2. A természetes személyek lakásépítései az átlagosnál kisebb mértékben (43 százalékkal) nőttek, s az építtetői körben a lakosság és a vállalkozások egy évvel ezelőtti 67–27 százalékos részaránya 62–31 százalékra módosult. A kivitelezésben még kisebb lett a lakosság szerepe: az építkezések egyharmada történt házilagos kivitelezéssel, míg a lakások 62 százalékát építőipari kivitelező szervezetek építették. Az új lakások egyre növekvő aránya épült értékesítés céljára, a bérlakásépítés (120 lakás) nem volt jelentős ebben az időszakban.
Az év első három hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek adatai a lakásépítés mai jellemzőinek további erősödését valószínűsítik. Az építési kedv jelentős növekedése csak a fővárosra és a megyei jogú városokra vonatkozik, a többi városban stagnál, a községekben pedig csökken a jövőbeni építési hajlandóság. Gazdasági vállalkozások többszintes, többlakásos építkezései nyernek egyre nagyobb teret: az új lakások közel felét (49 százalékát) három- és többlakásos épületben kívánják felépíteni. Az üdülőépítésnek már évek óta csökken a jelentősége, ebben a negyedévben mindössze 113 üdülőegység épült, ugyanakkor több mint 400 új üdülőegység építésére kértek engedélyt.
Közel 700 lakás szűnt meg az év első negyedében, 8 százalékkal kevesebb, mint 2003 azonos időszakában. A lakások 41 százaléka új lakás építése, 37 százaléka avulás miatt szűnt meg. Mindeközben több mint 1 millió m2 lakóépület és 700 ezer m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Míg a lakóépületeknél ez 12 százalékos bővülést jelent – a többlakásos épületek további terjedése miatt – a nem lakóépületek beépítésre tervezett területe 26 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Ez utóbbi épületcsoportban csak az ipari jellegű építkezések bővültek jelentősen, más területeken visszaesett az építési kedv. Ebben a negyedévben a tervezett nem lakóépületek területének több mint a fele érinti az ipart, míg a másik két nagy ágazat – a mezőgazdaság és a kereskedelem együtt – épületfejlesztése alig több mint egynegyed részt jelent.
Változóban a lakásépítés szerkezete
Közel 7000 lakást vettek használatba az év első három hónapjában, ami több mint másfélszerese az egy évvel ezelőttinek. A lakásépítésben 2001-ben megindult szerkezeti változás tovább folytatódik: a vállalkozások értékesítésre szánt, többszintes, többlakásos épületeinek térnyerésével, a lakossági építkezések, a családi házak és főleg a házilagos kivitelezés visszaszorulásával. Az új lakásépítési engedélyek száma 6 százalékkal több, mint 2003. első három hónapjában volt, a növekedés a városokra, elsősorban a nagyvárosokra érvényes.
Véleményvezér

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa
A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek
A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.