A leginkább veszélyeztetett vállalatok - például bankok, biztosítótársaságok, a vegyipari és gyógyszeripari vállalatok, a high-tech  szférában, autóiparban  működő cégek - vezetőinek 80%-a úgy véli, hogy az üzleti titkok kifürkészésének (az ipari kémkedésnek)  kockázata  a jövőben tovább fog növekedni. Multinacionális cégek már most is tízmilliókat áldoznak üzleti hírszerzésre. A speciális  keresletre pedig válaszol a kínálati oldal is: poloskák és rejtett kamerák telepítését vállalja hirdetéseiben több hazai magánnyomozó iroda is. Az Üzleti hírszerzés és elhárítás konferencia szervezői, az Open Gates Hungary Kft. és az IBA Magyarország Kft. frissen elkészült felmérése is megerősíti azonban, hogy a vállalatbiztonsági politikának legalább akkora figyelmet kell szentelni a belső gazdasági visszaélések megelőzésére, felderítésére (amely mögött gyakran a  konkurencia tudatos hírszerzési tevékenysége is meglapulhat).

 Az üzleti hírszerzés felismerése és elhárítása terén a vállalatok több mint 70%-a még nem képzi a dolgozóit. Akik viszont fontosnak tartják az üzleti hírszerzést és elhárítást, azok belső szakembert alkalmaznak - derül ki az "Üzleti biztonság Magyarországon 2004" c. felmérésben résztvevő közép- és nagyvállalatok válaszaiból.

A védelem szükségességéhez kapcsolhatóan a kérdezők megkísérelték felmérni, hogy hány válaszadót ért káresemény az elmúlt három évben, és hogyan reagált arra. A vállalatok 66%-a mérhető vagyoni kárról, illetve információs-, szellemi tőkéjüket és jó hírnevüket ért veszteségről számolt be. A káresemények oka azonban elsősorban belső volt (legfőképp a hűtlen kezelést kell kiemelni), míg másodsorban okozta csak a konkurencia tevékenysége (természetesen a belső gazdasági bűncselekmények mögött sem zárható ki a konkurencia hírszerzési tevékenysége). 

A káresemény tárgykörhöz tartozó kérdés volt, hogy krízishelyzet-megelőzés, -menedzselés terén továbbképezné-e dolgozóit: a többség (80%) ezt szükségesnek érzi.

A vállalatok biztonságpolitikájában a következő - elvi - prioritások figyelhetők meg: információvédelem, vagyon-, szellemi tőke és jó hírnév védelme. Gyakorlati megvalósulás szempontjából a tanulmány szerint azonban a  vagyonvédelem kapja a prioritást, ezt követi az információvédelem, míg  a szellemi tőke és a jó hírnév védelme terén eléggé vegyes képet mutatnak a vállalatok.

Az információvédelemhez kapcsolható lehallgatásvédelmi rendszert a válaszadók közül sem jelenleg sem a jövőben nem kíván senki alkalmazni. Az adatvédelmi rendszer alkalmazása kérdéskörnél a válaszadók mintegy 80 %-a alkalmaz saját bevallása szerint valamilyen adatvédelmi rendszert, 50%-uk  az informatikai adatvédelem mellett a jogi és a humánerőforrás oldalon is tesz lépéseket az üzleti titkok védelmére.

A dolgozók hűsége és megbízhatósága terén a válaszadók 100%-a fontosnak tartja a dolgozók lojalitását, 90% rögzíti szerződésben, ám csak fele (45%) biztosít képzést is a lojalitás erősítésére, a fennmaradó 10% pedig csak szóban állapodik meg a lojalitásról. Míg azonban a dolgozói hűségre ilyen nagy igényt tart minden vállalat, annak ellenőrzését már csak 78% végzi el. A rendszeresség terén a random, szúrópróbaszerű ellenőrzéstől a negyed-féléven át a folyamatos ellenőrzésig terjed a skála, a legtöbben azonban háromhavonta szükségesnek érzik megtenni. Az ellenőrzés mikéntje már egységesebb, a többség személyes beszélgetésekkel, rendezvényekkel, képzésekkel vagy jutalmakkal kívánja erősíteni a hűséget.          

A 2005 december 15-én folytatódó Üzleti hírszerzés konferenciasorozat (és az azt kiegészítő cégre szabott tréningek) megrendezése éppen azért fontos, mert a cégek döntő többsége nincs megfelelően felkészülve a gazdasági bűnök megelőzésére és kezelésére. Jelenleg túl sok cég bízza magát olyan kevésbé kézzelfogható védelmi eszközökre, mint etikai kódexek és eljárások - hívja fe a figyelmet Orbán Róbert, a szervező cég, az Open Gates Hungary Kft.  ügyvezető igazgatója.

........................................................................................................................

A felmérés címe: Üzleti biztonság Magyarországon 2004.
A 2004. őszén - az Open Gates Hungary Kft. és az IBA Magyarország Kft. által - végzett kutatás célja egy kvalitatív, kiscsoportos felmérés készítése volt az üzleti biztonság témájában, a közép- és nagyvállalatok naprakészségét, felkészültségét  mérte fel omnibusz-típusú kérdéskörrel. A kérdések feltevésével nem titkolt szándékuk volt az is, hogy a válaszadókat szembesítsék saját biztonságpolitikai szemléletükkel, illetve átgondolás tárgyává tegyék az aktuális kihívásokra adott lépéseiket. Ennek megfelelően a megkérdezés kiscsoportos, primer formában történt. Info: www.uzletihirszerzes.hu