„Ezek az uniós jogrendszeren belüli alkotmányos párbeszéd részét képezik, amely lehetővé teszi a jogok eltérő ”konkretizálását„. Az ilyen nézeteltérések azonban nem jelentik maguknak az értékeknek a tagadását” – emelte ki.
A főtanácsnok azon az állásponton van, hogy az LMBTI-személyeket a tagállamokban megillető egyenlő tisztelet nem lehet vita tárgya ilyen párbeszéd keretében. Az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei által kijelölt „vörös vonal” ott húzódik, ahol egy csoporttal szemben tiszteletlenség és marginalizálás tapasztalható a társadalmon belül – hívta fel a figyelmet.
Capeta ezért úgy véli: Magyarország azzal, hogy megkérdőjelezi az LMBTI-személyek egyenlőségét, nem az Európai Unió értékeinek tartalmát illető nézetkülönbségről vagy eltérésről tesz tanúbizonyságot. Ezzel szemben többet is tagadott ezen alapvető értékek közül, amivel jelentősen eltért az alkotmányos demokráciának az uniós szerződésben felvázolt modelljétől – tette hozzá a főtanácsnok indítványában.
A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, a bíróság később hozza meg a végső ítéletet az ügyben.
(MTI)
