Tamara Capeta azt javasolja, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott, „mivel az ezen jogokba való beavatkozás nem igazolható a Magyarország által hivatkozott indokokkal, nevezetesen a kiskorúak egészséges fejlődésének védelmével és a szülők azon jogával, hogy gyermekeiket személyes meggyőződésüknek megfelelően neveljék”.

A főtanácsnok kifejtette: a magyar szabályozás a kiskorúak védelmére hivatkozva az LMBTI-személyek hétköznapi életének megjelenítését tiltja, és nem korlátozódik a kiskorúak pornográf tartalommal szembeni védelmére, amit Magyarországon már a módosításokat megelőzően is törvény tiltott. Emellett Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalom kárt okozhat a kiskorúak egészséges fejlődésében.

„Következésképpen ezek a módosítások azon az értékítéleten alapulnak, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete” – húzta alá a főtanácsnok.

Capeta hangsúlyozta: az uniós jogrend párbeszéd révén alakul ki, ami azt jelenti, különböző elképzelések létezhetnek arról, hogy a közös értékeket hogyan kell „konkretizálni”.

Az alapvető jogok tartalmával kapcsolatos nézeteltérések, illetve a két vagy több alapvető jog egymással való összemérésében mutatkozó eltérések nem vezethetnek az Európai Unió alapvető értékeit meghatározó az uniós szerződés 2. cikke megsértésének megállapításához.