Újra mer hitelben gondolkodni a magyar

A hitelfelvételi kedv lassulása 2016 elejére egyértelműen megállt – derül ki a Cofidis legfrissebb Hitel Monitor kutatásából. A felmérési eredmények szerint jelenleg a felnőtt lakosság közel fele hiteltörlesztő, 5 százalékponttal többen, mint az előző negyedévben, azaz jelentősen nőtt a pénzintézetekhez folyamodók száma.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:flickr

A hitelfelvételi kedvet illetően Az MNB legutóbb publikált, szeptemberi adatai még stagnálást mutatnak, a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb kutatásának eredményei szerint már lassú, de érzékelhető emelkedés tapasztalható. 2015 ősze óta a korábbinál sokkal többen tekintenek a hitelekre lehetőségként, és nem kényszerként: az emberek több mint fele érzi úgy, hogy a pénzintézetek ilyen típusú szolgáltatásai esélyt teremtenek nagyobb léptékű, nehezebben elérhető célok megvalósításához. Emellett a magyarok több mint 60 százaléka gondolja úgy, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldást jelenthet a külső anyagi segítség.

A hitelcélok közül a lakásfelújítás az egyik legfontosabb, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kifejezetten költségigényes munkálatokat a lakosság harmada rendszeresen, 5 évente elvégzi. „A lakásfelújítók több mint harmada vesz igénybe hitelt a munkálatok megkezdése előtt, ebből a személyi kölcsönök aránya 14 százalék. A növekedés egyértelmű jele, hogy közel kétszer annyian terveznek személyi kölcsönt felvenni az előttünk álló két évben e célból, mint ahányan igénybe vették az elmúlt két évben” –mondta el Holló Bence, a Cofidis Magyarországi fióktelepének ügyvezetője.

A lakásfelújítás legtöbbeknél a festést/tapétázást jelenti, de ez általában valamilyen más felújítási munkálattal összefüggésben kerül, önmagában csak a lakásfelújítók hatoda végzett festést. Az esetek felében a leggyakoribb felújítási munkálat a fürdőszoba-felújítás, közel fele burkolatcsere, valamint a nyílászárók cseréje.

Egy átlagos lakásfelújítás a megkérdezettek válaszai alapján közel 800 ezer forintba kerül, ehhez átlagosan több mint 600 ezer forintot igényelnek azok, akik külső anyagi segítséget vesznek igénybe a finanszírozáshoz. Sokan vannak természetesen olyanok is, akik teljesen önerőből, korábban félretett pénzből vagy az aktuális havi jövedelemből fedezik a kiadásokat.

Regionálisan is mutatkoznak eltérések, míg Nyugat-Magyarországon átlagosan 800 ezer forint fölött költenek lakásfelújításra, addig Kelet-Magyarországon ez az összeg 100 ezer forinttal kevesebb. A részletesebb kimutatásból az is kiderül, hogy a legkevesebb pénzt Észak-Magyarországon költik a felújítási munkálatokra, ezzel szemben a Közép-Dunántúlon majdnem a háromszorosát használják lakásfelújítási célokra.

Tízből kilenc magyarnak egy fillér félretett pénze sincs
A magyar banki ügyfél még mindig nem tudatosan válogat a szolgáltatások közül, és messze még a digitális átállás. A magyar lakosság kilencven százalékának egy fillér megtakarítása sincs – derül ki a Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb kiadásából.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo