Mindazokban az országokban, ahol nyugdíjreformot vezettek be, jelentős államháztartási egyenlegromlást okoz a járulékbevételek kiesése. A bevezetett konstrukciók országonként különböznek egymástól. A fiskális politika egységes megítélése és unió-szintű összehangolása érdekében célszerű, hogy a tagországok egységes statisztikai elszámolást alkalmazzanak a kötelező, tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapokra, nyugdíjpénztárakra is - olvasható a KSH tájékoztatójában.
2004 novemberében az Eurostat hozzájárult ahhoz, hogy azok az országok, amelyek nyugdíjreformot hajtottak végre és ennek keretében kötelező magán-nyugdíjrendszert működtetnek, saját kezdeményezésükre, egy átmeneti időszakra - 2007. március elsejéig - a magán-nyugdíjpénztárakat a kormányzati szektor részeként számolhassák el. Magyarország - annak érdekében, hogy adatai a többi nyugdíjreformot végrehajtó országéval összehasonlíthatóvá váljanak - élni kíván ezzel a kedvezménnyel.
A módszertani változás azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztárak bevételeit és kiadásait be kell számítani az államháztartás ESA szerinti egyenlegébe, tehát a tőkefedezeti nyugdíjpénztárak bevételei javítják, kiadásai rontják az egyenleget.
Egyenleg a GDP %-ában | |||
Év |
Korrekció előtt |
Korrekció |
Korrigált |
2000 |
-3,0 |
0,6 |
-2,4 |
2001 |
-4,4 |
0,7 |
-3,7 |
2002 |
-9,2 |
0,7 |
-8,5 |
2003 |
-6,2 |
0,9 |
-5,3 |
2004 |
-5,3 |
0,8 |
-4,5 |
2005 |
-4,7 |
0,9 |
-3,8 |
2006 |
-4,1 |
1,0 |
-3,1 |
2007 |
-3,4 |
1,0 |
-2,4 |
2008 |
-2,8 |
1,0 |
-1,8 |
2004-től Prognózis
Forrás:
2000-2003: korrekció előtti adatok: KSH 2004. augusztusi notifikáció
korrekció: KSH becslése
2004-2008: PM-számítás a 2004. évi aktualizált konvergencia-programhoz
A korrigált mutatók tükrözik azt, hogy a magán-nyugdíjpénztárak következtében fellépő járulékbevétel-kiesés hatását a költségvetés egyenlegére másképpen célszerű értelmezni, mint az egyéb tételek által előidézett egyenlegromlást. A magán nyugdíjpénztárak létrehozása hozzájárul a költségvetés hosszutávú egyensúlyának biztosításához, az ezekbe történő befizetések rövidtávon nem növelik a belföldi keresletet, a felhalmozódó járulékbevételeik pedig hozzájárulnak az állampapír-állomány finanszírozásához.