Mindazokban az országokban, ahol nyugdíjreformot vezettek be, jelentős államháztartási egyenlegromlást okoz a járulékbevételek kiesése. A bevezetett konstrukciók országonként különböznek egymástól. A fiskális politika egységes megítélése és unió-szintű összehangolása érdekében célszerű, hogy a tagországok egységes statisztikai elszámolást alkalmazzanak a kötelező, tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapokra, nyugdíjpénztárakra is - olvasható a KSH tájékoztatójában.

2004 novemberében az Eurostat hozzájárult ahhoz, hogy azok az országok, amelyek nyugdíjreformot hajtottak végre és ennek keretében kötelező magán-nyugdíjrendszert működtetnek, saját kezdeményezésükre, egy átmeneti időszakra - 2007. március elsejéig - a magán-nyugdíjpénztárakat a kormányzati szektor részeként számolhassák el. Magyarország - annak érdekében, hogy adatai a többi nyugdíjreformot végrehajtó országéval összehasonlíthatóvá váljanak - élni kíván ezzel a kedvezménnyel.

A módszertani változás azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztárak bevételeit és kiadásait be kell számítani az államháztartás ESA szerinti egyenlegébe, tehát a tőkefedezeti nyugdíjpénztárak bevételei javítják, kiadásai rontják az egyenleget.

                      2004-től Prognózis

                   Forrás:  

2000-2003: korrekció előtti adatok: KSH 2004. augusztusi notifikáció

       korrekció: KSH becslése

                         2004-2008: PM-számítás a 2004. évi aktualizált konvergencia-programhoz

                A korrigált mutatók tükrözik azt, hogy a magán-nyugdíjpénztárak következtében fellépő járulékbevétel-kiesés hatását a költségvetés egyenlegére másképpen célszerű értelmezni, mint az  egyéb tételek által előidézett egyenlegromlást. A magán nyugdíjpénztárak létrehozása hozzájárul a költségvetés hosszutávú egyensúlyának biztosításához, az ezekbe történő befizetések rövidtávon nem növelik a belföldi keresletet, a felhalmozódó járulékbevételeik pedig hozzájárulnak az állampapír-állomány finanszírozásához.