A parkok többsége rendelkezik olyan menedzsmenttel, amely képes a park továbbfejlesztésére, valamint az ipari park térségében működő vállalkozások együttműködésének szervezésére. Ez utóbbira elsősorban a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességének növelésére érdekében van szükség.

Az ipari parkok fejlődése abban az értelemben is új szakaszba került, hogy a további fejlődési programja már egyre kevésbé lehet pusztán néhány közvetlenül érintett tárca, s közöttük is a programért felelős GKM "belügye" csupán. Az üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra egyre integránsabb rendszer-elemét képezik hazánkban az ipari és technológiai parkok. Ehhez szükséges a program távlatos fejlesztési irányainak kijelölése, a támogatáspolitika megújítása és a szabályozási lehetőségek bátrabb kihasználása. Legfőképpen pedig azért "beszélhetünk" új fejlődési pályáról, mert az ipari parkok maguk is az elmúlt évek alatt "felnőtté" váltak.

Az ország összes régióját mára már sűrűn behálózzák az olyan parkok, amelyek regionális gazdaságfejlesztő hatása, gazdaságszervező hálózata legalább kistérségi léptékű. Ezért fontos, hogy ezzel az igen értékes gazdaság-fejlesztési energiával, a kis integráló egységek intézményes összefogásával, az egyedi jó tapasztalatok terjesztésével sokszorozzuk meg az ipari park program erejét.

Az ipari parkok fejlődését az elmúl három évben elsősorban a parkokba betelepült kis-, és közepes vállalkozások biztosították. 2003-ban például közel 250 új kis- és közepes vállalkozás kezdte meg működését a parkokban, ez egyben azt is jelenti, hogy 2004-ben 9.000-el többen, összesen közel 140.000-en találnak munkahelyet a parkokban. A kis- és közepes vállalkozások ipari parkokba való betelepítésének elősegítése azért is igen aktuálissá vált, mert a termeléssel és ipari jellegű szolgáltatással foglalkozó mikro-, kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada nem rendelkezik olyan telephellyel, amely az Európai Unió által is megszabott feltételeknek megfelel – például lakóövezetben működik.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének szakmai felelőse olyan megoldásokat keres, amelyek lehetővé teszik az egyébként ugyancsak tőkeszegény ipari parkok számára azt, hogy ne csak zöldterületeket kínáljanak a betelepülni szándékozóknak, hanem a vállalkozás igényei szerint kialakított telephelyet-üzemcsarnokot és egyéb szolgáltatást kínáljanak, kedvező bérleti, vagy lízing konstrukcióban.

Az ipari parkok további fejlesztési iránya elsősorban az innovációs tevékenységek technikai és szakmai hátterének kialakításában, valamint a vállalkozóknak nyújtott magas színvonalú szolgáltatások kiépítésében jelölhető meg. Az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának 2004. szeptember 23-i ülésén véglegesítették az öt Munkabizottság programját, amelyek valamennyi fontosabb fejlesztési cél eléréséhez dolgoznak ki programokat. A kidolgozott programok beépülnek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium napi munkájába, illetve a Nemzeti Fejlesztési Tervbe.

Ez utóbbit garantálja az, hogy a Tanácsban és a Munkabizottságokban minden olyan tárca és a Miniszterelnöki Hivatal országos hatáskörű hivatalainak vezető szakértői dolgoznak, akik egyébként is felelősek a nemzetgazdaság egészét átfogó programok kialakításáért.

Az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának ülése Székesfehérváron megtárgyalta és elfogadta:

· a Munkabizottságok személyi összetételét és munkaterveit,
· az „Ipari Park” cím megvonás szakmai ajánlásait, amelynek keretében ki kell dolgozni azokat a feltételeket, amelyek alapján az ipari parkokat kategóriába lehet sorolni:
*Az "Ipari Park" cím véglegesítése abban az esetben történhetne meg, ha a cím-szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette, illetve az "ipari park szerű" működést megfelelő minőségi szolgáltatás nyújtásával elégíti ki.
*Cím-szerződés módosítására abban az esetbe kerülne sor, ha a cím-szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, de a minősítő-monitoring rendszer szerint fejlődést mutatott az "Ipari Park" cím viselése óta.
*"Ipari Park" cím megvonására abban az esetben kerülne sor, ha a minősítő-monitoring rendszer alapján az ipari park semmiféle fejlődést nem mutat a cím elnyerése óta, vagy nem tett eleget éves jelentési kötelezettségének.
· az „Ipari Park” cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer működésről szóló, többször módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet módosításának elveit, valamint
· véglegesítették a Tanács Ügyrendjét.

2003-ig elért eredmények

Az ipari parkok a létrehozásukat elősegítő fejlesztési programról szóló döntés (1996), majd a szervezett program-indítást (1997) követően gyors fejlődésnek indultak, amely alapjában véve mennyiségi fejlődést jelentett, kihasználva a kedvező gazdasági konjuktúrát és Magyarország kedvező befektetési megítélését. A parkok fejlődése a 2001-2003-ban bekövetkezett visszaesés időszakában csökkent ugyan, de nem tört meg.

Az ipari parkok gazdasági teljesítménye – a betelepült vállalkozások jellegénél fogva természetes módon – jobban ki van téve a nemzetközi tőke (pozitív, vagy éppen negatív) hatásainak. 2002-2003-ban ez néhány multinacionális cég termelésének megszüntetésében is testet öltött, ennek ellenére jelentősen nőtt a parkokba betelepült cégek száma, amelyek jellegüknél fogva kis- és közepes méretű vállalkozások. Ez biztató jelenség, különös tekintettel arra, hogy eközben a parkokban foglalkoztatottak létszáma is igen jelentősen nőtt.

A folyamatok jellegéből adódóan a kkv-k ipari parkba való betelepítésének felgyorsítása igen fontos eleme lesz az ipari parkok jövőbeni fejlesztési-fejlődési stratégiájának. Ez a nemzetgazdasági szempontból is igen fontos cél elérése úgy lehetséges, ha a szolgáltatások színvonala, kínálata jelentősen bővül, ezen belül kiemelten a logisztikai, az informatikai és innovációs szolgáltatások biztosíthatják a parkokba betelepült cégek fejlődését, valamint befektetői vonzerejük növelését.

Minden körülményt figyelembe véve igaz, hogy az ipari parkok nemzetgazdasági szerepe igen jelentős, bár egyes régiókban betöltött szerepük eltérő arányú. Az ipari parkok jövőjét – egyenként és összességében is – az határozza meg, hogy mennyiben lesznek képesek segíteni a gazdaság szereplőit immár EU tagként az erősödő versenyben, milyen módon tudják a vállalkozásokat támogatni abban, hogy a globalizált termelési-szolgáltatási rendszerbe való bekapcsolódásuk sikeres legyen. 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az „Ipari Park” címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az „Integrátor Ipari Park” kitüntetést (címet), azaz a magasabb szintű működést is megvalósították.

A címet elnyert parkok összterülete közel 9050 hektár. A parkok betelepítettsége változó, átlagosan 42, 7 %, ami azt jelenti, hogy mintegy 5. 800 hektár – többségében teljes alapinfrastruktúrával ellátott terület – várja, keresi a befektetőket, betelepülőket. Ezt igen a jelentős nagyságú és értékű vagyonnak lehet tekinteni, így a parkokat tekinthetjük továbbra is a termelő-tőke befektetések első számú terepének.

2003. év végén 141 ipari parkban volt betelepült cég, 2. 450 vállalkozás működik ipari parkban, amelyek 1. 256 milliárd Ft értékű termelő beruházással és 139. 000 fős létszámmal 3. 430 milliárd Ft értékű terméket állított elő, amelynek 66 %-a export. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2003-ban az ipari parkok vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak 17, 3 %-át, az ipar teljes értékesítési árbevételének 23, 1 %-át, valamint az ország ipari exportárbevételének 28, 0 %-át. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1, 36-szorosa.

A 2003. évi, az ipari parkok fejlődését rögzítő monitoring adatokat az alábbi táblázatok rögzítik:

A táblázat adatai a parkok gazdasági mutatónak ellentmondásos fejlődését mutatja. Pozitív eredményként rögzíthető az, hogy az ipari parkok területe 250 hektárral nőtt, a megnövekedett terület betelepültsége is nagyobb lett. Igen örvendetes az, hogy a foglalkoztatottak száma egy év alatt 11.000-el nőtt, ami elsősorban az újonnan betelepült 250 vállalkozásnak köszönhető (a 2003-ban címet nyert parkokban összesen 48 vállalkozás van, ezeket a növekményből levontuk). A betelepült vállalkozások beruházásai 8 Mrd Ft-tal csökkentek, ez elsősorban néhány nagy cég kivonulása miatt történt így (pl. Szombathely-PHILIPS, Székesfehérvár-IBM). Ez egyben azt is jelenti, hogy a parkokból kivont kb. 16 milliárd Ft beruházást az új betelepülők befektetései 8 milliárd Ft-ot tett ki. 2003-ban betelepült vállalkozások átlagosan 32 millió Ft befektetéssel „kezdték” el a parki működésüket. Tehát 2003-ban az ipari parkok fejlődését kimondottan a kis- és közepes vállalkozások hozták létre!

A bemutatott nagy termelő cégek termelésének kiesése, valamint a 2003. év első felének recessziós helyzete miatt az árbevétel az export teljesítmény és az export-arány egyaránt csökkent. A többi ipari park a nagy termelési értékek kiesését nem, de a foglalkoztatást nem csak kompenzálni, hanem még jelentősen növelni is tudta. A nemzetgazdaság szempontjából ezt nagyon biztató jelenségnek értékelhetjük. Az ipari parkokban – az "Ipari Park" cím elnyerésének időpontjához, mint bázishoz viszonyítva – a betelepült vállalkozások száma 1.194-el, a foglalkoztatottak száma 58.000-el, a termelő beruházások értéke 930 milliárd Ft-tal, az éves árbevételük 2.310 milliárd Ft-tal nőtt. Az ipari parkok beruházásait 1996 óta a GKM támogatta, majd a központi és a decentralizált területfejlesztési és az EU (Phare) is támogatta a parkok fejlesztését.

A GKM által is támogatott – döntően az alap-infrastruktúrák kiépítését szolgáló – 75 projekt közel 21,6 milliárd Ft értékű beruházást valósított meg, ehhez a költségvetés és az EU összesen 38 %-os arányban nyújtott támogatást, döntően vissza nem térítendő formában.

Az ipari parkok általános jellemzői, területi elhelyezkedése: Régiónként a parkok száma nagy eltérést nem mutat, mindössze az a feltűnő, hogy Nyugat- és Dél Dunántúlon kevesebb számú park működik.



A régiókban a parkok területét a 2. ábra mutatja be. (Közép Dunántúl régió kiugróan magas területét a Tatabányai Ipari park 400 ha-t meghaladó területe is befolyásolja.)



2003. év végén 141 ipari parkban volt betelepült cég, 2.443 vállalkozás működött ezekben, a vállalkozások száma Dél-Alföldön a legnagyobb (468 db), míg a Közép-Dunántúlon is magas a parkokban működő vállalkozások száma (440). A megoszlás jól követhető a 3. ábrán.



A parkokban működő vállalkozások 1. 256 milliárd Ft értékű beruházásainak aránya régiónként már az előzőekhez képest jelentős eltérést mutat (4. ábra).



Akár a parkok számát, a betelepült vállalkozások számát tekintjük, a 4. ábrából jól látható, hogy a Közép- (33 %) és Nyugat- (31 %) Dunántúl régió parkjai messze a legnagyobb invesztíciót vonzották.

A parkok összes foglalkoztatott létszáma 139.263 fő volt 2003. év végén. Az ipari parkokban foglalkoztatottak létszáma tekintetében is a két dunántúli régió vezet, mivel Közép-Dunántúl parkjaiban 38.816 fő, Nyugat-Dunántúl parkjaiban pedig 36.599 főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak arányát régiónként az 5. ábra mutatja be:



Ez a nagy létszám az iparban foglalkoztatottak 17,3 %-át jelenti. Az ipari parkokban foglalkoztatottak száma, aránya az ország összes ipari foglalkoztatottjához képest folyamatosan nő. Ez elsősorban nem a parkok számának növekedéséből adódik, hanem a parkokban megvalósult fejlesztések eredménye.



Megjegyzendő, hogy Magyarországon ezen időszakban az összes ipari foglalkoztatott száma 9,3 %-kal – 733.480 főről 801.800 főre – nőtt.

Az ipari parkok 2004-re várható fejlődése

2003. III. negyedévétől fokozatos gazdasági élénkülés volt megfigyelhető és ez 2004-ben is folytatódott.

Több, jelentősnek is nevezhető beruházás fejeződött be a parkokban, legutóbb pl. a Bosch cég az Egri Ipari Parkban avatta üzemét.

A GKM előzetes felmérése szerint 2004-ben az ipari parkokban tevékenykedő vállalkozások gazdasági teljesítménye, exportja ismét jelentősen meghaladja az országos átlagot, az ipari parkok ismét visszanyerik az 1997-2001. években tapasztalható növekedési dinamikájukat.

A GKM 2004-ben az ipari parkok fejlesztése érdekében meghirdetett GVOP-2004-1.2.1 jelzésű pályázati csomagjára eddig 5 pályázat érkezett, azonban ebből csak egy felelt meg a szigorú EU által is előírt követelményeknek. A nyertes pályázó a innovációs központ létesítését tervezi a debreceni ipari parkban közel félmilliárd forint értékű beruházással. Ehhez a maximálisan adható 100 millió forint támogatást nyert el.

Ez a GVOP pályázat 2004 október végéig befogadható, s a tárca illetékeseinek információi szerint folyamatos az érdeklődés, további pályázatokat adnak még be.

A GKM GVOP-2004-1.2.2 jelzésű, a logisztikai szolgáltatások fejlesztését támogató és ösztönző pályázat iránt a vártnál nagyobb érdeklődést váltott ki. 2004 szeptemberéig támogatást 6 logisztikai pályázat kapott, a támogatott beruházás összes értéke 1390 M Ft, a támogatás összege 472, 0 M Ft. További 3 pályázat a bírálati szakaszában van. A nyertes pályázók kivétel nélkül az ipari parkokban működő vállalkozások számára is nyújt szolgáltatást, erősítve a versenyképességet és a hálózatos együttműködést.