A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény az ezzel összefüggő átmeneti szabályokkal együtt.
Az átmeneti szabályok a veszélyhelyzet megszüntetését azzal segítik, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt hozott átmeneti rendeleti jogszabályok időbeli hatályát szabályozzák, ugyanakkor az átmeneti szabályok közül több is törvényi szinten kerül szabályozásra és továbbra is hatályban marad. A veszélyhelyzet megszűnésével tehát a jogrendszer nem fog hirtelen visszaállni a veszélyhelyzet előtti állapotra: a cégeknek megmarad a szeptember 30-i határidő a beszámolók letétbe helyezésére, a fizetési moratórium és a pin-kód mentes paypass fizetés december 31-ig marad, az ingatlan árverések már július 1-jével indulhatnak és a közterületi parkolás szintén július 1-jével lesz ismét fizetős. Dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalja össze a legjelentősebb változásokat.
Veszélyhelyzet helyett egészségügyi válsághelyzet
Az átmeneti szabályok alapvetően szabják át a járványok elleni védekezés jogi kereteit a jövőre nézve. Az egészségügyről szóló törvény módosításával ugyanis bevezetésre kerül az egészségügyi válsághelyzet fogalma. Egészségügyi válsághelyzetet az országos tisztifőorvos javaslatára a kormány rendelhet el, ha járványügyi szükséghelyzet áll fenn, például azért, mert a WHO világjárványként azonosít egy betegséget, vagy ha váratlan események miatt az egészségügyi rendszer túlterhelődésével kell számolni. Az egészségügyi válsághelyzet alapesetben legfeljebb hat hónapig tart, de ha a kormány azt indokoltnak látja, korlátlan ideig meghosszabbíthatja azt.
Vagyis, a kormány a jövőben országgyűlési jóváhagyás vagy ellenőrzés nélkül, saját hatáskörben jogosult egészségügyi válsághelyzetet elrendelni, illetve fenntartani. Egészségügyi válsághelyzet fennállása esetén a kormány széles körben hozhat rendkívüli intézkedéseket: többek között a kormány korlátozhatja vagy megtilthatja intézmények látogatását, üzletek nyitva tartását, korlátozásokat vezethet be a belföldi és nemzetközi személy- és áruforgalom terén, szociális távolságtartásra vonatkozó szabályokat vezethet be, oktatási tevékenységekre vonatkozó speciális szabályokat vezethet be, illetve a közbeszerzések terén különböző könnyítéseket és mentességeket vezethet be. Az átmeneti szabályok között tételesen meghatározott jogkörökön túlmenően más törvényben további döntési vagy intézkedési jogköröket is a kormányra lehet ruházni, ezért nem kizárható, hogy a jövőben tovább fog bővülni a kormány mozgástere egy egészségügyi válsághelyzet, így például a Covid-19 egy lehetséges második hulláma esetén.
Fizetési moratórium és egyéb fizetést könnyítő intézkedések
A magyar kormány márciusban moratóriumot vezetett be a lakossági és vállalati finanszírozásra egyaránt. A moratórium alatt minden tőke-, kamat és díjfizetési kötelezettség felfüggesztésre került valamennyi kölcsön-, hitel- és pénzügyi lízingszerződésre vonatkozóan . A veszélyhelyzet megszűnése ellenére a moratórium december 31-ig fennmarad.
A moratórium bevezetésével párhuzamosan a március 19. után megkötött zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) is maximalizálásra került: az nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez a maximalizált érték december 31-ig alkalmazandó marad.
Továbbá, annak érdekében, hogy a fizikai kontaktusok száma csökkenjen, a kormány megváltoztatta az érintésmentes fizetés szabályait és az ún. paypass fizetés esetén 5.000,- Ft helyett immár 15.000,- Ft összegig nem szükséges a PIN-kód megadása. Ez a szabály december 31-ig úgyszintén fennmarad.
Munkajogi szabályok
Az új szabályok révén a Munka Törvénykönyvének (Mt.) rendelkezéseitől a július 1-ig el lehet térni és a munkáltatók:
- a közölt munkaidő-beosztást akár 96 órán belül, azaz 4 napon belül, egyoldalúan módosíthatják;
- a munkavállalók hozzájárulása nélkül, egyoldalúan is elrendelhetik az otthoni munkavégzést vagy távmunkát;
- a munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtehetik.
A veszélyhelyzet megszűnése nincs kihatással a veszélyhelyzet tartama alatt, akár egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatásra.
A veszélyhelyzetre tekintettel bevezetett kutatási és fejlesztési támogatás, valamint a csökkentett munkaidőre vonatkozó támogatás továbbra is, egészen augusztus 31. napjáig kérelmezhető.
Bérleti szerződésekkel kapcsolatos könnyítések
A különleges jogrend alatt a bérbeadók a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket nem mondhatták fel. A felmondási tilalom június 30-ig fennmarad. A veszélyhelyzet alatt a bérbeadók nemcsak nem mondhatták fel a szerződést, de a bérleti díjat sem emelhették meg. Ez a tilalom a veszélyhelyzet visszavonásával megszűnik.
