A veszélyeztetett országok listáját megnézve az látszik, hogy szinte minden kontinens érintett lenne egy potenciálisan kirobbanó válságban: Afganisztán és Banglades Ázsiában, Haiti, Venezuela Közép-Amerikában, Irak, Libanon, Szudán és Szíria a Közel-Keleten, továbbá Burkina Faso, Kamerun, Libéria, Mali, Niger, Nigéria, Mozambik, Sierra Leone és Zimbabwe Afrikában.
Az FAO-WFP elemzés figyelmeztet, hogy ezek a gócpont országok ki vannak téve annak a veszélynek – aminek néhol már mutatkoznak is jelei – hogy az élelmezési helyzet tovább romoljon a következő hónapokban és ezzel egyre többen kerüljenek bele a krónikus éhezők táborába.
Ezen országok már a járvány előtt is küzdöttek az éhezéssel különböző stresszorok miatt, úgy mint a gazdasági válság, instabilitás, szélsőséges időjárás, növényi és állati betegségek - mondta a FAO főigazgatója, Csü Tongjü.
A vírus hatása az éhezésre
A FAO és a WFP szerint négy főbb módon hathat a koronavírus az éhezésre:
- Rontva a foglalkoztatást és a bérszintet, kevesebb pénzhez jutnak az emberek, amiből kevesebbet tudnak költeni élelmiszerre, továbbá a külföldön élő rokonok hazautalásai is csökkennek. Miközben sok érintett országban drágultak az élelmiszerek, nehezítve az élelmiszer elérhetőségét.
- Számos, a járvánnyal összefüggő korlátozás (járvány- és egészségügyi intézkedések) jelentős – és egyre jelentősebb – hatással bír az élelmiszertermelésre és -kínálatra.
- A zsugorodó állami költségvetésekkel kéz a kézben jár a szociális védőháló és intézkedések, illetve az iskolai étkeztetési programok leépítése, pedig a szükség egyre nagyobb.
- A járvány hozzájárulhat a politikai instabilitáshoz és a konfliktusok kialakulásához, például helyi közösségek vitába keveredhetnek a természeti erőforrások (pl. víz, legelők) kapcsán, megakasztve a mezőgazdasági termelést és piacokat.
A megkérdezett gazdák számos kihívással küzdenek, köztük a vetőmaghiány, ami a megművelt területek csökkenését hozta magával. Haitin a válaszadók 90%-a csökkenést vár a gabonatermelésben. Kolumbiában a megkérdezett állattartók több mint fele nehezen jut takarmányhoz, Dél-Szudánban kétharmaduk küzd az állategészségügyi támogatás hiányával.
A helyzet könnyen egy ördögi kört indíthat be, ahol a szűkös mezőgazdasági munkalehetőségekre és a növekvő élelmiszerárakra negatív megküzdési stratégiával válaszolnak sokan, tovább rontva az élelmezési és táplálkozási helyzetet.
Felkészülés az utólagos reagálás helyett
Hogy a negatív kimenetelt megelőzze, a FAO 428,5 millió dollár finanszírozási igényt jelentett be az ENSZ globális humanitárius COVID-19 választervén belül, hogy az élelmezés és a mezőgazdaság egyre növekvő szükségleteit fedezze, fókuszálva a sürgős segítségre a megélhetések megóvásáért, az élelmiszer-ellátási láncok fenntartásáért és hogy a leginkább rászorulók hozzáférjenek a szükséges tápláló élelemhez, továbbá adatgyűjtésre és elemzések készítésére is kértek forrásokat.
