A NiT Hungary üdvözli és támogatja a hétfői  bejelentést, amely szerint aláírták a Gubacsi vasúti híd újjáépítésének kivitelezői szerződését. A 21 milliárd forintos beruházás nemcsak egy régi adósságot rendez, hanem konkrét bizonyítéka annak a közös szakmai munkának, amelyet a fuvarozói érdekképviseletek és a kormányzat 2026 nyarán elindítottak. A Gubacsi híd Magyarország vasúti áruforgalmának 10–15 százalékát vezeti át, a Csepeli Szabadkikötő és a főváros déli logisztikai övezete rajta keresztül kapcsolódik a hálózathoz.

Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára így nyilatkozott:

„A Gubacsi híd újjáépítése jó irányba tett lépés, és a magyar logisztika egészének kedvez. Az igazi eredmény akkor születik meg, ha a vasút és a közút partnerségben, egy összehangolt intermodális rendszerben működik — hiszen az áru a gyárkaputól a raktárig, a raktártól a boltig végül közúton érkezik meg”

Miért fontos ez a beruházás

A Gubacsi híd 2014 óta 5 km/órás sebességkorlátozás alatt üzemelt, ami komoly kockázatot jelentett a hazai vasúti teherforgalomnak. A most aláírt kivitelezés — a HE-DO Zrt. nyerte 21 milliárd forint nettó áron — 2029 végére új acélszerkezetű vasúti hidat épít Pesterzsébet és Csepel között. A beruházás a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv első nagy, hardver-szintű lépése; a 3 550 milliárd forintos, 10 éves program egyik kimondott célja a közúti teherforgalom egy részének vasútra terelése.

A modernizált vasúti kapcsolat és a közúti fuvarozás nem egymás versenytársai. A számok mindkettőre szükség van:

A Csepeli Szabadkikötő konténerforgalmának megoszlása

A kikötőbe érkező konténerforgalom kétharmada közúton jut el a magyar gazdaság szereplőihez.

Magyar belföldi áruszállítás (tonnakilométer, közelítő)

A közúti fuvarozás továbbra is a hazai áruszállítás gerince — a Baross Terv céljainak elérése csak a két ágazat együttműködésével lehetséges.

A közúti fuvarozás iparági súlya