Az export értéke 17, az importé 16%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A kivitel értéke 27,4 milliárd euró, a behozatal értéke 30,8 milliárd euró volt; 2003. január-augusztushoz viszonyítva a növekedés mértéke euróban számolva mindkét irányban 14%. A külkereskedelmi termékforgalom passzívuma 849 milliárd forintot, illetve 3,4 milliárd eurót tett ki, 324 millió euróval több, mint tavaly ilyenkor.

2004 augusztusában - előzetes számításaink szerint - a kivitel értéke 775, a be­hozatalé 867 milliárd forint volt, így az áruforgalom passzívuma 92 milliárd forintot tett ki. Az export értéke 9, az importé 7%-kal haladta meg az előző év azo­nos hónapjában regisztrált értékeket. A kivitel mintegy 79%-át, a behozatalnak pedig mintegy 72%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Augusztusban a kivitel értéke 3,1 milliárd eurót (+14%), a behozatal 3,5 milliárd eurót (+12%) ért el, a passzívum 370 millió euró volt, 10 millió euróval kevesebb, mint 2003 augusztusában.

A 2004. január-júliusi külkereskedelmi forgalom részletes adatainak közzététele

Továbbra is növekedés jellemzi a külgazdasági folyamatokat. Idén az első hét hónapban az export volumene 18, az importé pedig 17%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Júliusban ugyanakkor a forgalmi dinamikák mérséklődése volt tapasztalható: a kivitel volumennövekedése 13, a be­hozatalé pedig 8%-os volt, amely részben a nagy exportáló cégeknél a tavalyi évhez képest korábban be­következő szabadságolásokkal, valamint a gépjárműmotorok esetében a termelés csökkenésével párhuza­mosan visszaeső exporttal magyarázható. A március-júliusi időszak külkereskedelmi folyamatainak érté­kelésekor figyelembe kell venni a csatlakozás által előidézett változásokat, amelyek hatásairól az elemző részt követő "Információk az adatok értékeléséhez" című részben adunk ismertetést.

A kivitel értéke az első hét hónapban 6228 milliárd forint, a behozatalé pedig 6984 milliárd fo­rint volt ki, amely exportban 18, importban 17%-os növekedést jelent. A külkereskedelmi mérleg hiánya 756 milliárd forint volt, 101 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Fi­gyelembe véve azonban a csatlakozással összefüggésben bekövetkezett változások egyszeri, előrehozott hatását, az egyenleg feltehetően nem romlott. Júliusban a mérleg - a március-júniusi időszakban tapasz­talt egyenlegromlást követően - már javult, a hiány 25 milliárd forinttal mérséklődött 2003 megfelelő hó­napjához képest. A mérleg hetedik hónapban tapasztalt javulása révén az importra jutó export értéke már javuló tendenciát mutat, bár az arány még mindig 90% alatt maradt.

A kivitel forintárszínvonala kismértékben csökkent, a behozatalé ugyanakkor csekély mértékben nőtt (a változás mértéke egyik irányban sem haladta meg a fél százalékot), amelynek eredményeképpen a cserearány nem egészen 1%-kal romlott. A forint az év első hét hónapjában mintegy 1%-kal gyengült 2003 azonos időszakához képest, amelyen belül a meghatározó súllyal rendelkező euróhoz képest mint­egy 3%-os gyengülés, ezzel szemben a dollárhoz viszonyítva 7%-os erősödés volt tapasztalható. Az idő­szakon belül a leértékelődés májusig tartott, azt követően a forint növekvő mértékben erősödött.

Az árufőcsoportok közül továbbra is a kivitel 62%-át jelentő gépek és szállítóeszközökvolume­ne bővült a legnagyobb mértékben, 25%-kal. Az árufőcsoporton belül a mobiltelefonokat magába foglaló híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke közel harmadával, az energiafejlesztő gépek és berendezések kiviteli értéke pedig több mint ötödével nőtt. Az export 29%-át jelentő feldolgo­zott termékek volu­mene 11%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül kimagas­ló a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitele, értéke (128 milliárd forint) 40%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket, de a 111 milliárd forintért kivitt szakmai, tudományos el­lenőrző műszerek forgalma is hasonló mértékben bővült. Az árufőcsoportok közül kizárólag az élelmisze­rek, italok, do­hánytermékek forgalma csökkent, az export volumene 6%-kal maradt el a 2003 azonos időszakára számítottól. A mérséklődésben meghatározó volt a gabonaexport alakulása, amelynek mennyisége több mint harmadával esett vissza. Az árufőcsoport importvolumene ezzel egyidejűleg jelen­tősen nőtt, s így az árufőcsoport aktívuma gyorsuló ütemben, több mint 60 milliárd forinttal mérséklődött.

A behozatal 52%-át képviselő gépek és szállítóeszközök volumene 22%-kal nőtt. Az árufőcso­portba tartozó termékkörök közül az 1180 milliárd forintért behozott villamos gépek, készülékek és műsze­rek importértéke 30%-kal bővült. A feldolgozott termékek behozatalának volumene 13%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül az egyéb feldolgozott termékek importértéke (238 milliárd forint) közel ötödével nőtt, amely jelentős részben a különféle műanyag termékek, illetve a nyomtatvá­nyok dinamikusan bővülő behozatalával magyarázható. Az árufőcsoport behozatalára számított növeke­dési ütem ugyanakkor mérséklődött az első félévihez képest (júliusban már az importvolumen mérséklő­dését tapasztaltuk), amely a meghatározóan taktikai célokat szolgáló színesfém-behozatal megszűnésével, valamint a gyógyszerimport dinamikájának mérséklődésével magyarázható. Az energiahordozók beho­zatalának volumene változatlan maradt, miközben az importérték 5%-kal emelkedett. Az árufőcsoport meghatározó termékei közül nyers kőolajat 7%-kal magasabb forintárszinten mintegy 10%-kal nagyobb mennyiségben, földgázat viszont változatlan forintáron 12%-kal kisebb volumenben szereztünk be. A vil­lamos energia behozatalának volumene - a paksi termeléskieséssel is összefüggésben - 40%-ot meghaladó mér­tékben nőtt. Az import nem egészen 4%-át képviselő élelmiszerek, italok, dohánytermékek volumene az árufőcsoportok közül a legjelentősebb mértékben, 30%-kal bővült. A folyó árban számított növekedés en­nél is jelentősebb volt, miután az agrárimport forintárszínvonala az árufőcsoportok közül a legjelentősebb mértékben, közel 7%-kal nőtt.

Az Európai Unió (25) országaival kivitelünk mintegy négyötödét, a behozatalunknak pedig há­romnegyedét bonyolítottuk le. A relációval folytatott kereskedelem dinamikája (exportban 16, importban 15%) jelentősen elmaradt az unión kívüli országokkal lebonyolított kereskedelemben tapasztalttól, amely viszonylatban az export és import értéke egyaránt 26%-kal nőtt. Az Ázsiából feladott gépimport ér­téke - bár a behozatal egy része a közösségi tagállamokra terelődött át, és onnan érkező árumozgásként je­lenik meg - az alacsonyabbá váló árszínvonalnak betudhatóan még mindig igen jelentősen több, mint 40%-kal növekedett. Kivitelben az EU-n kívüli európai országok viszonylatában tapasztaltuk a legna­gyobb összegű növekményt, amelyben a legfőbb tényezőt a közel másfélszeresére bővülő gépexport jelentet­te.

Az év első hét hónapjában a kereskedelmi mérleg romlása az előző év azonos időszakához viszo­nyítva 101 milliárd forint volt, a romlás üteme júliusban kismértékben csökkent. A passzívumnövekedés teljes egészében az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben keletkezett. Az EU-tagorszá­gok viszonylatában az egyenleg a tavalyi szinten maradt, mivel az új tagországokkal szemben bekövetke­zett közel 50 milliárd forintos romlást az EU-15-ökkel szembeni passzívumcsökkenés ellensúlyozta. Az egyenlegromlás gyakorlatilag az ázsiai országokkal folytatott, nagy ütemben bővülő kereskedelem 106 milliárd forintos mérlegromlásának tudható be. A teljes külkereskedelmi passzívumnövekedés kilenctize­de négy ázsiai ország - Japán, Kína, Dél-Korea és Szingapúr - viszonylatában keletkezett.