Az EU-csatlakozás, majd az Európai parlamenti választás pozitívan befolyásolta a fogyasztók hangulatát. A múlt év második felében tapasztalt elkedvetlenedéshez képest a lakosság most pozitívan ítél meg néhány gazdasági kérdést. Kiemelkedően magas a hajlandóság tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A júniusi 149 százalékos index a kutatás történetének legmagasabb mutatója. Azt jelenti, hogy a megkérdezettek 60 százaléka szerint érdemes mostanában nagyobb háztartási eszközt venni, mert kedvezőek a feltételek. Márciushoz képest javult az autóvásárlás feltételeinek megítélése is.
Az ország jövőbeni gazdasági helyzetének megítélése is az EU-tagsággal kapcsolatos kedvező várakozásokat támasztja alá. Tizenkét hónap múlva ugyanis a megkérdezettek 26 százaléka szerint lesz jó az ország gazdasági helyzete, 44 százalék viszont rosszra számít, míg a többiek bizonytalanok. Öt év múlva jobb gazdasági helyzetben már a többség, 56 százalék bízik, és csak 17 százalék tart rossztól. Saját anyagi helyzetéről a válaszadók 49 százaléka mondja azt, hogy rosszabb a tizenkét hónappal korábbihoz képest, és csak 10 százalék számol be javulásról. A többiek ugyanúgy állnak mint korábban. Egy év múlva javulásban bízik 21, rosszabbodással számol 29 százalék.
Alaposan megváltoztak a vélemények az árváltozásokról. Az elkövetkező tizenkét hónapban az árak növekedésével a megkérdezettek 62 százaléka számolt júniusban. Ettől eltérően, a korábbi években általában a válaszadók 90 százaléknál nagyobb része mondta, hogy szerinte nőnek majd az árak. S az előző években kivétel nélkül kétszámjegyű átlagos áremelkedést prognosztizáltak. Tíz százalék alá először márciusban ment ez a mutató, majd júniusban 8-ra.
Az elmúlt években sok országban felismerték a fogyasztói bizalom fontosságát. A George Katona által kifejlesztett konjunktúrajelző módszert a Michigani Egyetem engedélye alapján használják az USA mellett 20-nál több európai országban, de többek között Japánban és Kanadában is. Ezáltal lehetséges az eredmények nemzetközi összehasonlítása is. A GfK csoport vállalatai Magyarország mellett többek között Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Romániában mérik negyedévenként a Fogyasztói Bizalmi Indexet. Az indexek alakulását rendszeresen közli a Wall Street Journal, a Financial Times és más szaklapok. A Közgáz-GfK Fogyasztói Bizalom Index a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) marketing tanszéke, a GfK, valamint az Alapítvány a Marketing Oktatás Fejlesztéséért közös vállalkozása. Az index tartalmazza a háztartások pénzügyi-anyagi helyzetének, az ország gazdasági helyzetének megítélését és a hajlandóságot fogyasztási cikkek vásárlására.
Tovább javul a Fogyasztói Bizalom Index
Tartja magát a fogyasztói „EU-fória.” Tovább növekedett ugyanis a Közgáz-GfK Fogyasztói Bizalom Index. Idén júniusban 173 százalékra nőtt, a márciusi 172, múlt év decemberi 146, illetve szeptemberi 155 százalék után.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Találkozzunk személyesen!
2024. november 21. 16:00 Budapest
Véleményvezér
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben
Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba
Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
A Jobbik volt elnöke megerősítette Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz titkosszolgálati eszközöket is használ az ellenzék lejáratására
Régi-új szereplő jelent meg a belpolitikai porondon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten
Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt
A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.