A világgazdaságban 2004 III. negyedévében folytatódott a múlt év második felében kezdődött élénk gazdasági növekedés, kissé mérséklődött azonban a növekedés üteme. A lassulás a világgazdaság fejlettebb térségeiben eltérő mértékben ugyan, de mindenütt jelen volt. A gazdasági növekedés dinamizmusának alakulásában az Egyesült Államok szerepe meghatározó, a lendület fékeződése is innen indult ki. Az elemzők szerint ez a tendencia folytatódik, amit a világpolitikai helyzettel és a magas olajárakkal magyaráznak. Az Amerikai Egyesült Államokban a bruttó hazai termék (GDP) 2004 III. negyedévében 4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez az ütem valamivel magasabb, mint a tavaly ilyenkori (3,5%), de mérséklődő tendenciát mutat az idei I. félévhez képest. (2004 I. negyedévében 5,0%-kal és II.-ban 4,8%-kal nőtt a GDP.) Figyelmet érdemel, hogy a politikai és gazdasági okokon túl az ún. bázishatás is szerepet játszik a GDP növekedésének mérséklődésében. Tavaly az USA-ban a gazdasági konjunktúra folyamatosan erősödött, és így a III. negyedévben már viszonylag magas bázishoz képest mutatkozott a lassúbb növekedés.

Az Európai Unióban (EU-25) később kezdődött és szerényebb mértékű volt a gazdasági fellendülés, mint az Egyesült Államokban. A növekedési ütem némi lassulása ebben a térségben is jelentkezett. A kibővített unió (EU-25) gazdasági teljesítménye (az Eurostat első becslése szerint) ez év III. negyedévében 2,1%-kal nőtt, valamivel mérsékeltebben, mint a II. negyedévben (2,4%). A lassulásban a bázishatás kisebb, mint az USA-ban, az általánosan ható gazdasági és politikai okokon túl azonban az euró erősödése is fékezte a növekedést.

A növekedési ütemnek a világgazdaság fejlett térségeire jellemző lassulása Magyarországon is érvényesült. A bruttó hazai termék 2004 III. negyedévében 3,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az I. negyedévi 4,3%-os és a II. negyedévi 4,2%-os növekedést követően. A növekedési ütem I-III. negyedévi szinten 4,1%-ot tett ki, tavaly ugyanebben az időszakban 2,8%-kal nőtt a bruttó hazai termék.

A magyar gazdaság növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít. Az év első kilenc hónapjában mintegy kétszerese volt a kibővített Európai Unióban becsült növekedési ütemnek, és a harmadik negyedévben is 1,8-szeresét tette ki. Az unióba újonnan belépett tagországok (tizek) növekedési ütemére az ipari termelés alapján lehet  következtetni. Közülük Csehországban és Lengyelországban gyorsabban fejlődött a III. negyedévben az ipar, mint nálunk, ugyanakkor a szlovák és a szlovén ipar teljesítménye lassabban nőtt, mint hazánké. A lassulás tendenciája a III. negyedévben kisebb-nagyobb mértékben mind a négy országban érvényesült.

Magyarországon a GDP tavalyinál élénkebb növekedését keresleti oldalról továbbra is az export és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. A termékexport volumene az év első nyolc hónapjában 18%-kal emelkedett, a beruházások az I-III. negyedévben és a III. negyedévben egyaránt 13%-kal nőttek.

A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Az exportban kiemelkedő jelentőségű feldolgozóiparban folytatódott a fejlesztési tevékenység gyors növekedése. Az I-III. negyedévben 27%-kal, az időszakon belül a III. negyedévben 28%-kal fordítottak többet beruházásra, mint az előző év azonos időszakában. Dinamikus fejlődés jellemezte a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló infrastrukturális beruházásokat is. A szállítás, raktározás, hírközlési tevékenység fejlesztésére az I-III. negyedévben 26%-kal, a III. negyedévben 34%-kal költöttek többet, mint tavaly. Az év folyamán a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban mérséklődött a gyors növekedés. (Az I-III. negyedévben 20%-kal, ezen belül az I. félévben 25%-kal, a III. negyedévben 12%-kal volt nagyobb a beruházás, mint az előző év azonos időszakában.)

Stagnálás-csökkenés tapasztalható a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban. Hasonló tendencia érvényesült a túlnyomó részben, vagy teljes egészében az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.

A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. Hozzáadott értékük a III. negyedévben 7,1%-kal volt magasabb, mint tavaly, elsősorban amiatt, hogy a mezőgazdaságban több aszályos év után az idén jó volt a gabonatermés. Ugyanakkor a szolgáltató ágazatok fejlődése jóval az átlag alatt maradt (2,4%).

Az ipar fejlődési üteme 2004 III. negyedévében nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, az év folyamán azonban ezen a területen is a lassulás volt jellemző. Az ipari bruttó termelés az I. félévi 10%-os növekedést követően a III. negyedévben 6%-kal nőtt. A dinamika mérséklődésében több tényező hatása érvényesült. Itt is szerepe volt az ún. bázishatásnak.

Lassította az ipar fejlődését az Európai Unió konjunkturális helyzetében mutatkozó változás, valamint a forint felértékelődése is. Az év folyamán májusig a forint gyengülése, június-augusztusban az erősödése volt a jellemző. A külső gazdasági körülmények és a forint felértékelődésének exportmérséklő hatása felerősítette egymást. Ennek ellenére az ipar fejlődése változatlanul exportorientált volt, a belföldi értékesítést továbbra is a stagnálás-csökkenés jellemezte.

Az ipari termelés az év elejétől szeptember végéig 9%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Magyarország valamennyi régiójában - kisebb-nagyobb mértékben - nőtt az ipari termelés az I-III. negyedévben.

Az ipar termelékenysége jóval gyorsabb ütemben (12%-kal) emelkedett, mint a termelés. A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével (3,3%) egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat.

Az építőipar teljesítménye az I-III. negyedévben 6,4%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Az utóbbi években az építőipari termelést nagy hullámzás jellemezte, a 2002-ben mutatkozó kiugróan magas (I-III. negyedévi szinten 20%-os) növekedést tavaly stagnálás követte. Az idei növekedési ütem a megelőző évekre jellemző mértéket közelíti.

Folytatódott az építőipari vállalkozások termelésének építményfőcsoportok szerinti  átalakulása. Az egyéb építmények (műtárgyak) csoportjában az I-III. negyedévi termelés 19%-kal volt nagyobb az előző évinél, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggésben. Ugyanakkor az épületek építése (2%-kal) a tavalyi szint alá csökkent.

A mezőgazdaság két fő ágazata - a növénytermesztés és az állattenyésztés - fejlődése eltérő volt 2004 eddig eltelt időszakában. Az előző két aszályos év után az idén kalászos gabonákból rekordtermést takarítottak be. Búzából több mint kétszer annyi termett, mint tavaly. Ugyanakkor a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány csökkent.

A felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége január-szeptemberben 11%-kal a tavalyi szint alatt maradt. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben hasonló mértékű volt az értékesítés visszaesése. A gabonafélék közül a felvásárolt búza mennyisége emelkedett (7%-kal), ugyanakkor a kukoricáé a tavalyinak a 40%-át sem érte el. A gabonafelvásárlás január-szeptemberi dinamikájában az idei aratás előtti visszaesés hatása még nagyon jelentős.

Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. Különösen a román és az ukrán határszakaszon keresztül utazott ki sokkal több magyar állampolgár, mint tavaly. Ebben a bevásárló turizmusnak is szerepe volt. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.

Az áruszállítási tevékenység (árutonna-kilométerben mérve) 2004 I-III. negyedévében 10%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ez a viszonylag magas növekedési ütem a belföldi áruszállítás szerény (2%-os) növekedése és a nemzetközi áruszállítás 15%-os bővülésének átlagaként alakult ki. A III. negyedévben 9%-kal nőtt a teljes (belső és külső) szállítási teljesítmény, a nemzetközi szállítás javára mutatkozó ütemkülönbség ebben az időszakban még nagyobb.

A távolsági személyszállítás (utaskilométerben kifejezve) hasonló módon fejlődött, a nemzetközi szállítási teljesítmény dinamikusan emelkedett, miközben a belföldi stagnált.

A kiskereskedelmi forgalom volumene a január-szeptemberi időszak egészében 6,6%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A III. negyedévben ennél valamivel szerényebb ütemű (5,5%-os) volt a növekedés. A növekedési ütem mérséklődése ellenére a lakosság vásárlása továbbra sincs összhangban jövedelmének alakulásával. A lakossági jövedelem legfontosabb eleme a reálkereset január-szeptemberben stagnált, sőt valamelyest csökkent az előző év azonos időszakához képest. A korábbi évekre jellemző magas bérkiáramlás megállt, de ennek fogyasztásmérséklő hatása késleltetetten és csak részlegesen jelentkezett.

A külgazdasági egyensúly változását csak részlegesen - a külkereskedelmi termékstatisztika adatai alapján - lehet megítélni, a folyó fizetési mérleg adata ugyanis a kiadványunk elkészítésének időpontjában nem állt rendelkezésre.

A külkereskedelmet az I-III. negyedévben élénk forgalom és a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. A termékkivitel és -behozatal január-szeptemberi értéke (euró alapon) egyaránt 15%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az európai uniós belépésünk kapcsán átalakított külkereskedelmi statisztika első becslése szerint. A kilenchavi külkereskedelmi passzívum 3,7 milliárd euró volt, 0,5 milliárddal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A passzívum relatív nagysága nem változott, az export százalékában kifejezve tavaly és az idén is 11,7%-ot tett ki.

A külkereskedelmi termékforgalom III. negyedévi hiánya 1,1 milliárd euró, a passzívum növekménye a múlt év azonos időszakához képest 26 millió euró volt, vagyis a hiány növekedése lassult az év folyamán. A III. negyedévi negatív egyenlegnek az export százalékában kifejezett nagysága nem érte el a 10%-ot.

Az államháztartásra vonatkozó pénzügyminisztériumi adatok már októberre is rendelkezésre állnak. A tízhavi államháztartási hiány 1329 milliárd forint volt. A deficit a tavaly ilyenkorinak a másfélszeresét teszi ki. A hiány növekedése az év második felében lefékeződött. A tíz hónap alatt felhalmozott hiány lényegében a deficit éves előirányzat összegének felel meg.

Az államháztartás hiányának túlnyomó része (78%-a) a központi költségvetésben jelent meg. A központi költségvetés bevételei (folyó áron) 5,8%-kal, a kiadásai 14,5%-kal nagyobbak, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

Az infláció alakulását az év eddig eltelt időszakában ellentétes hatású és időben is gyorsan változó mozgatórugók befolyásolták. Így az év elején a világpiaci olajárak mérsékelt színvonala, az európai uniós csatlakozásunk következtében a belső piacon bizonyos termékekből megnövekedett verseny, az utóbbi hónapokban a forint árfolyamának erősödése, az idei jó gabonatermés és egyéb tényezők mérséklőleg hatottak az árakra. Ezekkel ellentétben a tavalyi gyenge termés, a januárban bevezetett adóemelések, a forint év elejei gyengülése az euróval szemben, az olajáraknak az utóbbi hónapokban gyorsan emelkedő színvonala és az időszak egészében magas költségvetési hiány árnövelő hatású volt.

Az ipari termelői és a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari és a mezőgazdasági termelői árak lassabban emelkedtek, mint egy évvel korábban, a külkereskedelmi árak színvonala pedig alig változott. Az iparban az idei árnövekedés szinte teljes egészében a belföldi értékesítésben következett be, az exportértékesítési árak színvonala lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel. Az éven belül az összes, és ezen belül a belföldi értékesítés áremelkedési ütemei különösebb tendencia nélkül ingadoztak az előző év azonos hónapjához képest, az összes eladás áremelkedése a legmagasabb januárban és májusban, a legalacsonyabb augusztusban volt. A mezőgazdaságban kettéválnak az első félév és a harmadik negyedév folyamatai. Az I-III. negyedévben a tavalyit némileg meghaladó növényitermék-árak úgy alakultak ki, hogy júniusig emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest, szeptemberben viszont már 40%-kal alacsonyabbak voltak az évi csúcsot jelentő júniusitól.. Az élő állatok és állati termékek árszínvonala az első félévben még éppen hogy elérte a tavalyit, a háromnegyedévben viszont érdemlegesen (bár nem túl nagy mértékben) már meghaladta azt. Az építőipari termelői árak a tizenkét hónappal korábbihoz mért havi emelkedési ütemei az ipariakhoz hasonlóan ingadoztak, legmagasabb értéküket januárban, a legalacsonyabbat júniusban és júliusban vették fel.

A legutolsó hónap adatai az év eddig megmért időszakához képest az infláció csökkenését mutatják. (Az év hátralévő időszakára, a korábbi ingadozást is figyelembe véve, azonban ebből nehéz lenne következtetni.) A szeptemberi 12 hónappal korábbihoz viszonyított áremelkedés az építőiparban alacsonyabb volt a január-szeptember hónapok átlagánál, hasonló a helyzet az októberi és a január-októberi ipari termelői és fogyasztói árakkal, a mezőgazdaságban pedig, a január-szeptemberi áremelkedéssel szemben a szeptemberi tizenkét havi árindex csökkenést mutat. A külkereskedelmi forintárak augusztusban nagyobb mértékben csökkentek, mint január-augusztusban.

A legfrissebb adatok szerint az előző hónaphoz képest októberben az ipari és szeptemberben az építőipari árak emelkedtek, a mezőgazdasági termelői árak csökkentek. A kiviteli árak augusztusban nőttek, a behozatali árak mérséklődtek. A fogyasztói árak a nyári hónapok lényegében változatlan, illetve csökkenő szintje után szeptemberben csekély, októberben nagyobb mértékben meghaladták az előző havit.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2004. augusztus-októberben a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer, a munkanélkülieké 255 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 5,6-ról 6,1%-ra emelkedett. Január-szeptember átlagában a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 141 200 forint volt. A nettó átlagkereset 91 400 forintot tett ki, ami nominálisan 6,9%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A versenyszférában a keresetnövekedés dinamikája nagyobb volt, mint a költségvetés intézményeiben.

A nominális bérek idén jóval kisebb mértékben növekedtek, mint tavaly. A nettó keresetek növekedése a III. negyedévben a versenyszférában (9,6%) meghaladta a fogyasztói árak emelkedésének mértékét (7,0%), de néhány ágazatban nem érte el azt. A költségvetés területén a nettó keresetek 5,0%-kal emelkedtek, ami 1,9%-os reálbércsökkenést eredményezett. A nemzetgazdaság átlagában a reálkereset az I-III. negyedévben 0,1%-kal marad alatta az egy évvel korábbinak, ami lényegében stagnálást jelent.