Az Intrum és a GKI fizetőképességi kutatása (Intrum Fizetőképességi Index - IFI) szerint 2023 harmadik negyedévében tovább növekedett a háztartási hitelek állománya, ugyanakkor a lakossági nemteljesítő személyi hitelek aránya enyhén csökkent, 2,7 százalékról 2,5 százalékra. Ennek hátterében a magyarok fizetőképességének kismértékű javulása áll, amely stabilabb alapot teremt a hiteltörlesztések számára.
Az orosz-ukrán háború hatására kialakult gazdasági bizonytalanság a magyar háztartások jelentős részét hitelfelvételre késztette. Ezzel párhuzamosan utoljára 2014-ben volt olyan magas a nemteljesítő hitelek aránya, mint amit az elmúlt két évben tapasztalhatunk.
A hazai gazdasági helyzet alapját a 2023 decemberében mért 5,5 százalékos infláció adta, amely az Európai Unió országaiban az egyik legmagasabb volt. A legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya bővült, amely elsősorban a babaváró hitelek növekedésének tulajdonítható. 2023 szeptemberének végére a háztartási hitelek 1,5 százaléka mutatott több mint 90 napos késedelmet, ami szinte teljesen megegyezik az előző negyedévi adatokkal.
A személyi hitelek esetében gyakorlatilag nem történt változás, míg a gépjárműhitelek késedelmi aránya kis mértékben csökkent az előző negyedévhez képest. A forint alapú hitelek közül a késedelemmel rendelkezők aránya továbbra is magas, bár enyhén csökkent. Az átstrukturált hitelek aránya szintén csökkent, a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező állomány aránya szinte változatlan maradt. A teljes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége 3,4 százalékra csökkent, míg a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek esetében ez az arány 57,7 százalékra apadt. Ahogy az a grafikonon is látszódik, az index 2012. májusában a pénzügyi válság végén mutatta a legalacsonyabb értéket (-60 pont). 2019 májusában volt rekordmagas szinten, röviddel a Covid hullám kitörése előtt (60 pont), 2023 utolsó negyedévében pedig 18.5 ponton állt.