A múlt évi utolsó munkanapján, december 20-án százszázalékos támogatottsággal fogadta el az Országgyűlés a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvényt. A röviden innovációs törvény előkészítését széles körű szakmai figyelem kísérte, megszületéséről azonban egyelőre nem sok szó esett. Holott az új jogszabály célja nem kevesebb, mint az ország gazdasági versenyképességének növelése a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésével. Amit a kerettörvény elsősorban azzal kíván megoldani, hogy kiemelt figyelmet fordít a kutatási eredmények piaci hasznosulására.
Az első átfogó jogszabály
Fő elemei: a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció finanszírozásának tartós biztosítása, a szellemi alkotások hasznosítása, az új innovatív termékek létrehozásának és vállalatok alapításának támogatása, valamint új kutatói munkahelyek kialakításának segítése.
Az innovációs törvény a terület első átfogó hazai jogszabálya, és a nyolcvanas évek második feléből ránk maradt, kizárólag a műszaki fejlesztésről alkotott rendelkezéseket váltott ki, melyek nagy része mára igencsak elavult. Magát a törvénytervezetet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és jogelődje kétéves előkészítő munkával dolgozta ki. A szövegbe a munka során számos, a kutatás-fejlesztés- és az innovációban érintett intézmény, szervezet, elméleti és gyakorlati szakember javaslata, véleménye épült be.
A törvény egyebek között lehetővé teszi a költségvetési kutatóhelyek számára, hogy a támogatásokat a feladatokkal arányos ütemben használják fel. Kötelezi az érintetteket szellemitulajdon-hasznosítási szabályzatuk elkészítésére, amelyhez a kormányzattól szakmai segítséget kapnak. Megkönnyíti a szakemberáramlást a kutatóhelyek és az eredményeket megvalósító vállalkozások között. Újdonság, hogy a kutató, külön megállapodás alapján, fizetés nélküli szabadságot vehet ki a saját munkahelyén annak érdekében, hogy más vállalkozásnál megvalósítsa kutatási eredményét, eközben megtartva tehát eredeti munkahelyét és előmenetelét.
Előnyben a spin-off
A törvény egyszerűsíti a költségvetési kutatóhelyek vállalkozásalapítását is annak érdekében, hogy a kutatási eredmények közvetlenül hasznosuljanak. Megteremti a kutatómunkában résztvevők közvetlen érdekeltségét is azzal, hogy a közalkalmazotti státuszban dolgozó kutatók részt vehetnek a hasznosító (spin-off) vállalkozások munkájában.
A törvény lehetőséget teremt a kis- és középvállalkozások innovációját segítő garanciaintézmények alapítására is, és kamattámogatást biztosít számukra az utófinanszírozott kutatás-fejlesztési projektek költségeihez. A vállalkozások számára országosan és regionális szinten nyújtott, támogatható innovációs szolgáltatások igen széles körét adja meg. A régiók esetében a törvény tanácsadással, információs szolgáltatásokkal, például ügynökséges működtetésével segíti a fejlettebb cégek további erősödését, a leszakadtak felzárkóztatását.
A törvény kiterjed az innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, ezen belül a hazai kutatói utánpótlás és a tudományos munkára fogékony középiskolai tanárok ösztönzésére, valamint a képzett külföldi munkavállalók beáramlásának megkönnyítésére. Foglalkozik a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció társadalmi elismertségének javításával is.
Innovációs alap - járulékból
Az innovációs törvény kidolgozásakor lényeges szempont volt, hogy az állami támogatások piac-konformak legyenek, vagyis nem szabad a verseny ellen hatniuk. Ez annál is fontosabb, mert míg az EU-ban átlagosan az 55,4 százalékát finanszírozzák a kutatásoknak a vállalatok, sőt, a svédeknél például a 72 százalékát, nálunk mindössze a 30,6 százalékát. Ráadásul ennek java részét is az idetelepült multinacionális cégek adják, így a kis- és középvállalkozások innovációs ráfordítása gyakorlatilag nulla. Ha nem sikerül javítani ezen az arányon, nemhogy az EU által megcélzott 3 százalékos GDP-arányos k+f ráfordítás elérhetetlen, de akár az uniós mai átlagnak, a 1,8 százaléknak a megközelítése is. (Ez a mutató Magyarországon évek óta nem éri el az 1 százalékot, jelenleg 0,94, míg a kiemelkedő Svédországban pedig például 4.)
Az innováció alulfinanszírozására azonban nem az a megoldás, ha az adófizetők pénzéből, a költségvetésből követelünk e célra még többet, hanem az, ha a hazai vállalkozási szektor erősödik meg annyira, ha a hazai vállalkozásoknak nő meg olyan mértékben a kockázatviselő képessége, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel többet áldozzon kutatás-fejlesztésre.
Egy kis lépés ebbe az irányba a lépcsőzetesen növekvő mértékű innovációs járulék tavalyi bevezetése. Illetve az, hogy azoknak a cégeknek, amelyek saját fejlesztéseket valósítanak meg, nem kell járulékot fizetniük, sőt, sikerrel pályázhatnak az innovációs alapból további forrásokra.
Összességében a most elfogadott törvény elsődleges feladata tehát a jelenlegi problémák orvoslása, és nem lehet eleget ismételni: a versenyképesség javítása. Hiszen a vállalkozások innovációs képességét nem csak belső tényezők - mint az alkalmazott technológia, a vezetési rendszer vagy a tudatos stratégiai választások -, hanem külső tényezők is befolyásolják. A kormányzati struktúrának, a gazdasági jogszabályoknak, a finanszírozási rendszernek mind-mind fontos szerepük van abban, hogy vannak-e új innovatív vállalkozások.
