Török Ádám: A jövő évi költségvetés legnagyobb gyengéje, hogy sebezhető

Gazdaságpolitikai sorozatunkban Török Ádám a számtalan súlyos probléma közül kettőt emel ki: az agrárium túlzott támogatását, és ezzel szemben például a kutatás-fejlesztésre kirótt 25 százalékos áfát.

A Medgyessy és a Gyurcsány kormány gazdaságpolitikája között egyelőre mindössze retorikai különbség van - állítja Török Ádám, a veszprémi egyetem tanára, akadémikus. - Ez pedig abból fakad, hogy a korábbi miniszterelnök, a hírnevét féltve, szinte minden társadalmi nyomásnak engedett, a gazdatüntetéstől kezdve az ellenzéki bírálatokig, és nagyon vigyázott rá, hogy ne bántson meg senkit, míg utóda egészen más stílusú. Annak azonban most sincs semmi jele, hogy valóban tenne valamit a kormány az államháztartás túlköltekezésének a megállítására, és hogy lenne valódi gazdaságfejlesztési stratégiája.

Török Ádám a számtalan súlyos probléma közül kettőt emel ki: az agrárium minden racionális érvet figyelmen kívül hagyó, túlzott támogatását, és ezzel szemben például a kutatás-fejlesztésre kirótt 25 százalékos áfát, ami nyomban ellensúlyozta a költségvetésben e célra kicsit megemelt keretet. Ez is annak bizonyítéka - mondja -, hogy a kormány nem hosszú távon gondolkodik.

Az elvárható megoldás? Az akadémikus szerint rendezni kellene végre a súlyosan veszteséget termelő ágazatok, illetve állami tulajdonú vállalatok sorsát, mint amilyen a MÁV vagy a Malév. Senkinek nem lehet érdeke ezekbe további pénzt folyatni. Továbbá sürgető lenne a lakossági megtakarítások ösztönzése. Az Orbán-kormány kezdte, majd a Medgyessy-kormány folytatta a fogyasztás, sőt, a fogyasztási hitelek propagandáját, ami az egyik fő oka a gazdaságban kialakult egyensúlyi gondoknak.

Abban, hogy a kormányprogram, ami retorika, és a jövő évi költségvetés, ami a számokon alapul, nincs párhuzam, Török Ádám nem lát semmi meglepőt. Míg az első egy üzenet, a második kényszerhelyzetben született. A legnagyobb gyengéje, hogy sebezhető, mind a bevételi, mind a kiadási oldalán. Az adóváltoztatások, benne a forrásadó 20-ról 25 százalékra emelése, éppen az igényesebbeket sújtja, akik tehetnének a gazdaság élénkítése érdekében. Elmaradt az adó- és illeték határok valorizálása, ami nem más, mint bújtatott elvonás.

A kényszerhelyzet érthető - folytatja az akadémikus -, de ideje lenne őszintén beszélni. Nem szabad a könnyebb ellenállás irányába menni, és engedni a társadalmi, politikai nyomásnak, hanem végre valódi válaszokat kellene adni a gazdasági egyre súlyosabb egyensúlyi problémáira.

Sorazatunk eddigi cikkei:

Karsai Gábor (GKI Rt.)

Csaba László (CEU)

Gaál Gyula (GKM)

Draskovics Tibor kontra Varga Mihály

Véleményvezér

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak 

Bajban a kulturális és innovációs miniszter.
Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen

Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen 

Európa végére süllyedtünk.
Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.
Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök

Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök 

Ezt a kritikát nem teszi zsebre a köztársasági elnök.
A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb

A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb 

A magyar egészségügy bizonyítványa a leggyengébb.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo