Az unió döntése valószínűleg nem csupán önzetlen segítségnyújtás. Ily módon ugyanis el lehet indítani olyan programokat, amelyek a nemzeti finanszírozás korlátossága miatt valószínűleg elmaradtak volna. Amennyiben ezek a gazdaságok új forrásokhoz jutnak, javulhat a költségvetési helyzetük, és kisebb fejfájást okoznak az unió egészének. Ezzel az EU vezető gazdaságaira nehezedő nyomás is csökken.
– Rendkívüli javaslat, rendkívüli körülmények – kommentálta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a döntést miszerint a jövőben a három legnehezebb helyzetben lévő euróövezeti országnak és a három szintén pénzügyi támogatásban részesített nem euróövezeti tagállamnak kevesebbet kell biztosítani az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló projektekhez az amúgy is nehéz helyzetben lévő nemzeti költségvetésekből.
Az unió abban reménykedik, hogy a válság hatására nagyon nehéz helyzetbe került államokban minél több, a növekedést és a versenyképesség fellendítését célzó projekt megvalósul. Ehhez persze a vállalkozók pályázati aktivitására is szükség van.
Magyarország a 2007-2013-as költségvetési időszakra összesen 22,4 milliárd euró, közel 5940 milliárd forint uniós forrásból gazdálkodhat, amelyből ma még 1500 milliárd forint szabadon áll. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a forrás maradéktalan elköltéséhez naponta legalább 1,6 milliárd forintot kellene kiosztani a vállalkozásoknak a 2013 végéig tartó hátralévő időben.
A pénzügyi támogatási programok mellett az alapok gyorsabb rendelkezésre bocsátására is ígéretet tett a Bizottság. A gazdaságélénkítő Marshall-tervként is emlegetett határozat az Európai Parlament és a Tanács döntése után lép életbe. Ha a határozatot haladéktalanul elfogadják, a pénz már 2012 elején eljuthat az említett országokhoz. Az intézkedés nem jelent új vagy további finanszírozást, lehetővé teszi viszont, hogy az uniós kohéziós, vidékfejlesztési és halászati alapokhoz már korábban hozzárendelt forrásokat hamarabb vissza lehessen téríteni.
Az unió elsősorban azokra a projektekre fogja megadni ezt a kedvezményt, amelyek a növekedést és a foglalkoztatást célozzák: a munkaerő megtartó, az üzleti csoportosulások kialakítását célzó, vagy a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások számíthatnak a plusz forrásra.
