A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, állománya azonban nagymértékben ingadozott az évtizedek során. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A háború után az aranytartalék visszakerült az országba, és fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent.
Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát. Az aranytartalék jelenlegi, 110 tonnára történő növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszútávú nemzetstratégiai célok elérése érdekében. A magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett. A régiós jegybankok mezőnyében az aranytartalék növelésével Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedik, így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. (MNB)
