A társasági adókulcsok nem adnak teljes információt arról, hogy a gazdaságpolitikai célokat hogyan kívánják az egyes kormányok elérni, de támpontot igen arra vonatkozóan, hogy mely ország miként reagál a világban kialakuló adóversenyre. Az összehasonlítást ugyanis nehezti, hogy a társaságok az adott adókulcsokban rögzített adómértéket eltérően számított adóalapra fizetik. Egyes országokban az adóalap a számviteli szabályok szerint számított adóalap, módosítva az adótörvényekben rögzített tételekkel (például adókedvezmények, nem elszámolható költségek), ilyen a magyar rendszer is, míg más országokban maguk az adótörvények határozzák meg az adóalap kiszámításának módját, a számviteli eredménytől függetlenül, ilyet alkalmaz az Egyesült Államok. Nem csak az eltérő adóalap okozhat torzulásokat, hanem a központi és helyi adók léte, eltérő mértéke és eltérő adóalapja, az esetlegesen az eredmény osztalékként történő kifizetése után kivetett további adó, és még rengeteg szempont, úgymint a veszteségelhatárolásra, értékcsökkenésre, adókedvezményekre, céltartalékra vonatkozó szabályok. Ezeken a tényezőkön kívül természetesen elemezni kellene az egyéb adók (elsősorban a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok, vámok, áfa, jövedéki adók) mértékét is.

Számos ország, köztük sok európai, élükön az újonnan csatlakozókkal, az utóbbi években a befektetéseket éppen a társasági adókulcsok csökkentésével kívánja ösztönözni. A társasági adókulcsok csökkentésével az ország a külföldi befektetések számára is vonzóbbá válhat. Jó példa erre a magyarországi offshore cégek intézménye, ahol a 3 majd 4 százalékos társasági adókulcs jelentős vonzerőt gyakorolt bizonyos típusú külföldi tőkére - tette hozzá dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Rt. igazgatója. Nem véletlen, hogy az Európai Unión belül, a legmagasabb adókulcsot alkalmazó országok, élükön Németországgal, legalább az adókulcsok szintjén szeretnék valamilyen módon harmonizálni a társasági adóztatás rendjét.

Az alábbi adatokaz ez évi, csatlakozás előtti európai uniós országok átlagos társasági adókulcsát, valamint a csatlakozó országok átlagos társasági adókulcsát hasonlítja össze.

Korábbi tagállamok átlaga: 29%
Újonnan csatlakozó tagállamok átlaga: 18%
EU jelenlegi átlag (25 ország): 25%

További vizsgálat tárgya lehet a társasági adókulcs mértéke, és az adóbevétel összege. A közgazdászok véleménye megoszlik abban, hogy a társasági adókulcs mértékének emelése vajon bevétel növekedéshez, vagy csökkenéshez vezet, illetve, hogy az adókulcs csökkentése vezethet-e esetleg bevétel növekedéshez.

Érdemes összevetni az alábbi adatokat, amelyek a magyar társasági adóbevételt mutatják 2002-ben, 2003-ban 18%-os illetve 2004-ben (tervezet) 16%-os társasági adókulcs alkalmazásával.

2002 társasági adó bevétel, pénzintézetek nélkül, tényadat: 364,864
2003 társasági adó bevétel, pénzintézetek nélkül, tényadat: 370,074
2004 társasági adó bevétel, pénzintézetek nélkül, tervadat: 464,700

(adatok millió forintban)

Természetesen ez az összehasonlítás sem ad teljesen valós képet, hiszen a pontos elemzéshez, a fentiekben leírtak alapján kellene áttekinteni és elemezni az azon szabályokban beállt változásokat, amelyek az adóalap meghatározásának módját rögzítik, továbbá figyelembe kellene venni az inflációt, a GDP növekedést és még jó néhány tényezőt. Mindazonáltal a számok igencsak érdekes képet mutatnak - mondta Kőszegi Annamária, a Deloitte partnere.

Kapcsolódó, letölthető adatok (pdf)