A javaslat szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat az a kereskedelmi vállalkozás, amely nem az ésszerűen elvárható szakismerettel és elvárható gondossággal tevékenykedik, vagy pedig a fogyasztót olyan döntésre készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Ennek megfelelően megtévesztőnek számít az, ha a döntéshez szükséges jelentős információt elhallgatnak, vagy érthetetlenül, félreérthetően, netán időszerűtlenül közlik - például az árba nem számolják bele az áfát.
A GKM másik törvényjavaslatában szerepel az az előírás, hogy a reklámszolgáltató akkor tehet közzé hirdetést, ha a reklámozó a megrendeléskor megadja a cégnevét, székhelye címét, valamint az adószámát is. Fontos tudnivaló ezen kívül, hogy a fogyasztónak küldött direkt reklám csak akkor adható fel, ha ahhoz a címzett előzetesen hozzájárult.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha az a versenyt érdemben befolyásolja. Ellenkező esetben a fogyasztóvédelmi hatóság az eljáró szerv, különösen, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat az áru csomagolásán, vagy a kezelési, használati utasításban, illetve a jótállási jegyen jelenik meg. Bármelyik hatóság ideiglenesen bezárathatja a jogsértő kereskedő üzletét, illetve - ha a kereskedő nem szüntette meg a jogsértést - a kereskedelmi hatóságnál javaslatot tehet a működési engedély visszavonására.
