A jegybank a hitelezési vezetők körében negyedévente végzett felmérése bemutatja, hogy a bankok hogyan látják a hitelpiac helyzetét. Szemben a vállalati körrel, 2011 második negyedévében az önkormányzati szegmensben a bankok szinte egyöntetűen tovább szigorították hitelezési feltételeiket. A pénzintézeteket kockázatkerülő magatartásuk arra szoríthatja, hogy a következő hónapokban a vállalati ügyfelekkel szemben is növekedjék a szigor.
A bankok nettó értelemben vett 7 százaléka enyhített a vállalati hitelezési feltételeken, ám ez az enyhítés kizárólag a nagy- és középvállalatok hitelezési feltételeiben következett be, és körükben is elsősorban a most is hitelképes vállalatoknak jelentett ez könnyítést. A kis- és mikrovállalatok hitelezési feltételei nem változtak. Ugyanakkor 2011 második felében a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka tervez szigorítást, ám most a kis- és mikrovállalati szegmens lehet az egyetlen kivétel, ahol a bankok nettó értelemben vett 26 százaléka enyhítést jelzett előre. Az MNB-dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen előretekintő enyhítési tervek nem valósultak meg a korábbi negyedévekben, így ezek realizálása most is kérdéses. Az enyhítési tervekhez a likviditási helyzet és az egyes iparágak megítélésének javulása járult hozzá, miközben a további addicionális szigorítás okai között már nem szerepelt a tőkehelyzet megítélése. A bankok válaszai alapján elmondható, hogy a kockázati tolerancia és a gazdasági kilátások romlása mellett az iparág-specifikus problémák újra a szigorításhoz járulhatnak hozzá. (Maguk a kkv-k sem kapkodnak hitelek után, csak nagyon indokolt esetben tesznek kísérletet arra, hogy bankokkal finanszíroztassák tevékenységüket. Erről bővebben ide kattintva olvashat!)
Az eurozónában az ez év elején kiújult szuverén válság következtében a bankok szűk köre - nettó értelemben vett 2-4 százaléka - szigorított a hitelezési feltételeken, ugyanakkor, hazánkkal ellentétben, az euroövezetben már 2010 vége óta bővül a vállalatihitel-állomány. A kelet-közép-európai országokban is bővül, míg a balti országokban csökken a hitelállomány.
