„A minősítés kérelmezésekor az építtető részletes nyilatkozatot és dokumentációt köteles benyújtani, többek között a beruházási területre, a tervezett fejlesztésre, a környezeti hatásokra és a költségekre vonatkozóan. A kiemelt státusz tehát már a kérelem benyújtásakor konkrét vállalásokhoz kötődik” – mondja Kovács Éva, csoportvezető ügyvéd.

Rendfenntartók kerültek a gyorsítósávra

A tavalyi év végén meghozott és január 1-jétől életbe lépett új szabályok ezen vállalások be nem tartását kívánja szankcionálni.

A szankciórendszer központi eleme a bírság. A bírság alapja az, hogy az építési engedély szerinti teljes lakásszámhoz képest az értékesített, a FIX 3 százalékos hitel feltételrendszerének megfelelő lakások aránya eléri-e a jogszabályban elvárt 70 százalékot. Ha ez az arány elmarad, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat és ennek keretében bírságolhat. A bírság mértéke sávosan alakul: minél nagyobb az eltérés a 70 százalék-os aránytól, annál magasabb – jogsértéssel érintett lakásonként akár 10 millió forintig terjedő – bírság szabható ki. Nagy volumenű projektek esetén ez a kockázat akár milliárdos nagyságrendet is elérhet.

„Szankciók nem kizárólag az értékesítési arányhoz kapcsolódnak: a jogszabály a kiemelt státusz fenntartását szigorú eljárási határidőkhöz is köti” – jelzi a Jalsovszky szakértője.