A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette: az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá. Magyarországon ugyanakkor nem volt jellemző ez a tendencia: a lignitalapú termelés tovább csökkent, a naperőművek össztermelésben betöltött 11,1 százalékkos aránya pedig Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentésében.
2021-ben a COVID-19 harmadik és negyedik hulláma miatt hozott korlátozó intézkedések már kevésbé befolyásolták a villamosenergia iránti keresletet. Ennek következtében február kivételével (-1,3 százalék) valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet, mint az előző év azonos időszakában. 2020-hoz képest 2021-ben Európai Unió 27 tagállamának aggregált villamosenergia-fogyasztása 4,3 százalékkal, a magyar fogyasztás 6 százalékkal növekedett.
2021-ben az EU-27 villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett (+110 TWh) 2020-hoz képest, azonban nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző értéket. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át.
A feketeszén és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak marginálisan emelkedett az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés (+4,2 TWh). 2021-ben az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá, és a szénalapú termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett, miközben a gáztüzelésű erőművek termelése 6,3 százalékkal lett alacsonyabb az előző évhez képest.
Az EU-27 országokban a fosszilis energiaforrások villamosenergia-termelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9 százalékról 62,2 százalékra csökkent. Az az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4 százalékról 33,1 százalékra mérséklődött. Ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3 százalékról 14,2 százalékra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9 százalékos hozzájárulását. A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt a lignit alapú termelés nálunk tovább csökkent.
A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el (696 TWh), viszont nem tudták megközelíteni a 2017–19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés 2021-ben: Franciaországban 25 TWh-val, Belgiumban 15,3 TWh-val, Németországban 4,5 TWh-val, Svédországban 3,7 TWh-val.
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is bővültek az időjárásfüggő szél- és naperőművi kapacitások: az EU-27 országokban együttesen több mint 20 GW-tal. A hazai naperőművi kapacitások lendületes bővülésének köszönhetően a naperőművek össztermelésben betöltött súlya 11,1 százalékkal Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban, amivel olyan mediterrán országokat előztünk meg, mint Spanyolország vagy Görögország.
