"Az italcsomagolások aránya az évente képződő csomagolási hulladékmennyiség mindössze három-négy százaléka. A minisztériumi koncepció szerint megszavazott jogszabály módosítás mégis e szűk termékcsoport túlzott arányú megadóztatásában és az újratöltési kötelezettség előírásában látja a hulladékkezelési kérdések megoldását. A törvényben előírt kötelezettségek a környezetvédelmi célok teljesülését nem, - a szükséges beruházások és a sokszorosára emelt termékdíjak miatt - azonban a fogyasztói árak jelentős emelkedését vetítik előre." - hangsúlyozta Kiss Gáborné.
A több mint száz hazai üdítőital- és ásványvíz-palackozó közül jelenleg mindössze három rendelkezik újratöltési technológiával, így eleve kizárt, hogy a gyártók teljesíteni tudják a törvényben előírt újratöltési kötelezettségüket. Hasonlóképpen nehezen képzelhető el, hogy a következő évek során a cégek képesek lesznek az átlagosan 800 millió forintos terhet jelentő beruházással megteremteni a szükséges technológiai feltételeket.
A minisztériummal szemben a szakma emellett úgy véli, a megemelt termékdíjak a kisebb gyártókat ugyanúgy sújtják. "A törvényben meghatározott mentességi feltételeknek legfeljebb az importőrök tudnak majd eleget tenni, hiszen még a legkisebb hazai palackozó is két-három hét alatt legyártja azt az éves termékmennyiséget, amely alatt még a törvény felmentést ad a termékdíj egy részének megfizetése alól. Az új jogszabály tehát leginkább a külföldről származó termékek esetében biztosítja a mentességet, miközben a hazai gyártókat sokszoros adókkal sújtja." - tette hozzá a főtitkár asszony.
A Környezetvédelmi Miniszter legutóbbi nyilatkozataiban kijelentette, hogy a fogyasztókat nem terheli majd a magasabb termékdíj. A szakmai képviseletek azonban cáfolják ezt. "A minisztérium eredeti előterjesztésében - véleményünk szerint az áremelkedés mértékét meglehetősen alulkalkulálva - maga is elismeri, hogy a törvénynek legalább 0,1 százalékos inflációs hatása lesz, ami nagyságrendileg 7 milliárd forintos tehernövekedést jelent. Ezt pedig ki másnak, mint a lakosságnak kell majd megfizetni." - hangsúlyozta a főtitkár. A főtitkár asszony szerint viszonylag egyszerűen kiszámolható, hogy milyen áremelkedés várható. Egy kétliteres palackban forgalmazott ásványvíz esetében az eddig körülbelül egy forintos díj helyett, jövőre 20 forint termékdíjat kell megfizetnie a gyártóknak. Emellett, ha az előírt újratöltési arányokat sem teljesíti, további 5-10 forintos kiegészítő adótétel merül fel minden egyes piacra kerülő terméke után. Körülbelül ezzel az adóteherrel számolhatnak a kereskedők is, ami összességében mintegy negyven forintos költségnövekedést jelent egyetlen palack termék értékesítése után. Áfával együtt tehát átlagosan ötven forintos fogyasztói árnövekedésre lehet számítani, így a ma hatvan forintba kerülő kétliteres ásványvízért jövőre akár száztíz forintot kell majd a boltban hagynunk.
A főtitkár emellett hozzátette, a szabályozás előkészítésének alaposságát és szakmaiságát kérdőjelezi meg, hogy a törvénymódosítás már januárban hatályba lép, miközben a végrehajtást szabályozó miniszteri és kormányrendelet véglegesítése jelenleg is tart. "Másfél hónappal az új szabályok hatályba lépése előtt az érintettek még nem tudják, hogy hány százmilliós, vagy akár milliárdos plusz terhekkel kell számolniuk januártól." - szögezte le Kiss Gáborné.
