Különösen a fogyasztói várakozások romlottak sokat a GKI által az EU támogatásával végzett szeptemberi felmérés szerint. Az augusztusi kutatás ugyanis még nem tükrözte a svájci frank gyengülésének, a devizahitelek egy összegű kedvezményes visszafizetési lehetőségének, valamint a kormány adóváltoztatási terveinek hatását, mivel a lakosság megkérdezésére mindig a hónapok első napjaiban kerül sor.
Másfél éves mélyponton a GKI-Erste konjunktúraindexe
Szeptemberben folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex - amely a lakossági és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga - szezonális hatásoktól megtisztított értékének csökkenése. A csökkenő trend tavasz óta tart. Az üzleti szféra várakozásai csak minimálisan romlottak tovább, s ezt is az építőipari bizalmi index - amúgyis rettenetesen alacsony értékének - újabb zuhanása okozta. (Az ágazat kilátásai más elemzők szerint is borúsak.) Az ipari és a kereskedelmi várakozások ugyanis, ha csak szerényen is, de emelkedtek. Az ipari cégek szeptemberben a korábbinál kissé kevésbé voltak borúlátók az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok - ezen belül különösen az exportrendelések - megítélésében, s csökkenőnek érezték készleteiket is. A következő időszak termelési kilátásainak megítélése viszont pesszimistább lett. Az építőiparban az előző három hónap termelési színvonalának megítélése enyhén, a rendelésállományok értékelése jelentősebben romlott. A kereskedelmi bizalmi index értéke kissé emelkedett, a cégek javuló eladási pozíciót és enyhén csökkenő készletszintet éreztek, de a rendelésekre vonatkozó várakozásaik tovább romlottak. A szolgáltatói bizalmi index csökkenését a várható forgalom erősen romló megítélése okozta. Az üzletmenetről alkotott vélemény megítélése kissé javult, az előző időszaki forgalomé stagnált.
A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltatásokban kissé erősödött, az építőiparban és a kereskedelemben viszont sokat gyengült. Jelentősen erősödött a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme is. (Egy felmérés szerint a cégek 70 százaléka nem tervez idén már létszámbővítést.)
Az áremelési szándék minden ágazatban visszafogott. Az iparban az áremelési törekvések mértéke stagnált, köre zsugorodott. Az építőiparban az amúgy is többségben levő, árcsökkenést tervező cégek aránya emelkedett tovább. A kereskedelemben nőtt az áremelést tervezők aránya, de a tervezett mérték kisebb lett. A lakosság inflációs várakozása viszont érezhetően emelkedett. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az ipar kivételével minden ágazatban tovább romlott, a lakosság véleménye pedig sokkal kedvezőtlenebb lett.
A GKI-Erste konjunktúraindex és összetevői, 2005-2011
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a csaknem egy éve tartó, szinte folyamatos csökkenést követően szeptemberben újra jelentősen esett. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét rosszabbnak érezte, mint augusztusban, csak a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek pillanatnyi vásárlási lehetőségét vélte kissé javulónak.
Elszáll vagy felszáll
a világgazdaság?
„A jelenlegi világgazdasági helyzetet talán egy repülőgéphez tudnám hasonlítani: sorra kapcsoljuk le a motorokat, és váltunk át vitorlázó üzemmódba. A következő negyedév során várhatóan eldől majd, hogy zuhanásba kezdünk-e, vagy esetleg újra visszatérünk a helyes röppályára" - összegezte az Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) - a világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szervezete - 2011 második negyedévében végzett nemzetközi felmérésének legfontosabb tapasztalatait Kateřina Benešová, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.
A világgazdaság legfrissebb trendjeit felmérő ACCA-kutatásban - amelyben 99 ország 2186 pénzügyi szakembere vett részt - pesszimista válaszok születtek. A válaszadók mindössze 26 százaléka számolt be az üzleti bizalom növekedéséről, ez a korábbi eredményekhez képest 2 százalékos csökkenést jelent. A megkérdezettek 57 százaléka szerint a gazdasági feltételek változatlanok, vagy rosszabbodnak. A kelet-közép-európai régióban pedig a szakemberek mindössze 45 százaléka gondolja, hogy a lehetőségek javulnának.
Világszinten megállapítható, hogy bár a 2011 első negyedévében tapasztalt ugrásszerű infláció a következő ciklusban már nem volt észlelhető, a válaszadók 54 százaléka mégis a működési költségek növekedéséről számolt be. A felmérés arra is rámutat, hogy a vállalkozások pusztán a költségek csökkentésével egyre kevésbé képesek megfelelően reagálni az inflációs kihívásokra. A válaszadók 16,5 százaléka tartja reális veszélynek az állam alul- vagy túlköltekezését. Az általános hangulat így ismét a 2009. harmadik negyedéves állapothoz hasonlítható leginkább.
A japán természeti katasztrófa következményeképpen is a régió szakembereinek már csak 49 százaléka hisz a fejlődő gazdasági kondíciókban.
A finanszírozáshoz való hozzáférés lehetősége az elmúlt hat hónapban jelentősen csökkent, és úgy tűnik, ugyanez a helyzet mind a növekedési tőkével, mind a rövid távú likviditással. Ez a tény -az emelkedő működési költségekkel együtt - megemeli azon válaszadók arányát, akik számolnak a fogyasztók és a beszállítók kivonulásával a piacról. A késedelmes fizetést szintén jelentős kockázatnak jelölték meg. Az aggasztó trendek ellenére, a pénzügyi szakemberek körében a bizalmi indexek még mindig olyan szinten mozognak, amiből nem lehet egyértelmű visszaesésre számítani.
A globális befektetési környezet romlott kissé, főleg ami a finanszírozást és az üzleti szolgáltatásokat illeti. A befektetések volumenében stagnálás állapítható meg. Az egyetlen pozitív fejlemény az új munkavállalók iránti pozitív kereslet, valamint a személyzet képzésére és fejlesztésére szánt erőforrások növekvő tendenciája.