A törvény lehetővé teszi, hogy meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek részére az adózó állampolgárok az adójuk egy részét (egy százalékát) átutaltassák. Az eljárás teljes egészében "önkéntes", ami ebben az esetben azt jelenti, hogy
• minden adózó saját belátása szerint tesz rendelkező nyilatkozatot valamely, általa kiválasztott kedvezményezhető szervezet részére, vagy mellőzi ezt a nyilatkozattételt;
• minden kedvezményezett szervezet saját belátása szerint dönthet arról, hogy igényt tart-e erre az adományra.
Kik kedvezményezhetők e törvény alapján?
Rendelkező nyilatkozatot a következők javára lehet tenni:
• az egyházak (az 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallási felekezet, vallási közösség) részére, feltéve, hogy azt 1994. év előtt a bíróság már nyilvántartásba vette; az egyház, mint "egész" jelölhető kedvezményezettként azzal, hogy az adott egyház jogosult arról dönteni, milyen arányban használja fel az ily módon kapott pénzeszközt az egyes konkrét tevékenységének finanszírozására;
• az 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve ebből a pártokat, továbbá a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket), valamint az alapítványok, ha a bíróság 1994. év előtt már nyilvántartásba vette az említetteket, feltéve, hogy alapszabályuk, alapító okiratuk szerint (és ténylegesen is) legalább 1996. év első napjától közcélú tevékenységet folytatnak;
• a közalapítványok, feltéve, hogy legalább 1996. év első napjától az alapító okiratuk szerint (és ténylegesen is) közcélú tevékenységet folytatnak;
• a törvényben felsorolt országos közgyűjtemények és egyes kulturális intézmények, pl. Magyar Állami Operaház, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház, Országos Levéltár, Szépművészeti Múzeum;
• a Magyar Tudományos Akadémia;
• az Alapprogramok (pl. Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogram);
• az elkülönített állami pénzalap (pl. Turisztikai hozzájárulás, Nemzeti kulturális járulék, Útalap);
• azok a színházak, közművelődési intézmények, közgyűjtemények, amelyek 1994., 1995. vagy 1996. év valamelyikében a helyi önkormányzattól éves támogatásban részesültek.
A társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok kedvezményezhetősége szempontjából fontos, hogy milyen tevékenység minősül közcélúnak. A közcélú tevékenység fogalmát a törvény a következő felsorolással határozza meg. Betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási, tudományos, kutatási tevékenység, a gyermekek, a fiatalok, az idős korúak, a fogyatékosok, a hátrányos helyzetűek segítése, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, a határon túli magyarság támogatása, környezetvédelem, műemlékvédelem, természetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, közlekedésbiztonság, állampolgári jogok, közrend, közbiztonság védelme, valamint gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, illetve a fogyatékosok sporttevékenységével való foglalkozás.
A kedvezményre igényt tartó szervezeteknek mit kell tenniük a számukra kedvező rendelkező nyilatkozatok megszerzése érdekében?
Közölniük kell az adószámukat azokkal az adózó polgárokkal, akiknek a rendelkező nyilatkozatára számítanak. Ez az eljárás alaki kötöttségek nélküli, megvalósítható személyes kapcsolatfelvétellel, szórólapokkal, egyéb - jogszabályba nem ütköző módon történő - figyelemfelhívással. (A Kormány által az Országgyűléshez beterjesztett törvényjavaslat még APEH-nál történő előzetes pályázati rendszert és "listázást" tartalmazott, e helyett az Országgyűlés egy ennél egyszerűbb, kevésbé bürokratikus eljárási rendet állapított meg.)
Az APEH a rendelkező nyilatkozatok alapján kigyűjti az egyes kedvezményezett szervezetek részére átutalandó pénzösszeget, majd a tárgyév szeptember 1-jéig felhívja a kedvezményezetteket, hogy a pénzösszeg átutalásához szükséges nyilatkozatokat, igazolásokat 30 napon belül nyújtsák be. (Ez a 30 napos határidő jogvesztő!) Ezek az igazolások a következők:
• nyilatkozat arról, hogy pártoktól nem kap támogatást, nem állított és támogatott országgyűlési képviselőjelöltet,
• az alapszabály, alapító okirat, amelyből kitűnik, hogy országgyűlési képviselőjelöltet a továbbiakban sem állít és nem támogat,
• 30 napnál nem régebbi igazolást az önkormányzattól és a vámhatóságtól, hogy nincs esedékes köztartozása,
• nyilatkozat arról, hogy minden tb.-kötelezettségének eleget tett,
• nyilatkozat arról, hogy legalább egy éve folyamatosan működik a rá vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.
Az APEH az említett nyilatkozatok, igazolások alapján a benyújtástól számított 30 napon belül, legkésőbb tárgyév október 31-ig utalja át az adományokat a kedvezményezett javára. Ha a nyilatkozatok, igazolások alapján az APEH megtagadja az átutalást, akkor erről határozatot hoz, amelyet az érintett szervezet bíróság előtt - nemperes eljárás keretében - megtámadhat. A bírósági döntés - természetesen - az APEH részére is kötelező erejű.
Mit kell tennie a rendelkező nyilatkozatot adni szándékozó magánszemélynek?
A rendelkező nyilatkozat postai szabványméretű, lezárt borítékba helyezett, ezzel azonos méretű lapon tehető. A borítékon a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, lakcímét és személyi számát kell feltüntetni. A nyilatkozat lapjára a kedvezményezett szervezet adószámát kell ráírni, továbbá feltüntethető annak elnevezése is. Ahhoz, hogy a rendelkezés teljesíthető legyen, a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, a borítékon a nevet, lakcímet és a személyi számot pontosan kell szerepeltetni. Érvénytelen rendelkezésnek minősül a téves vagy olvashatatlan adószám feltüntetése a rendelkező nyilatkozaton.
A rendelkező nyilatkozatot az adott. évről szóló személyi jövedelemadó-bevallás borítékjába lehet helyezni, illetőleg - munkáltatói elszámolás esetén – a következő év március 25-ig a munkáltatónak adható át, aki (amely) azt köteles az illetékes adóhatóságának továbbítani.
Rendelkező nyilatkozatot csak egy kiválasztott kedvezményezett javára lehet tenni, tehát "megosztás" sem százalékos arányban, sem másképpen nem lehetséges.
A rendelkező nyilatkozat szerinti adót akkor utalja át az APEH a kedvezményezettnek, ha a magánszemély az említett adó egészét befizette, és az adóösszeg egy százaléka legalább 100 forint.
Fontos tudnivaló, hogy ha adóhatósági ellenőrzés vagy önellenőrzés miatt az összevont adóalap összege módosul, ez nem változtatja meg az egyébként jogszerű rendelkező nyilatkozat "sorsát". Abban az esetben azonban, ha adóhatósági ellenőrzés vagy önellenőrzés eredményeként az összevont adóalap adójának egy százalék összege 100 forintot meghaladóan csökken, akkor (mivel az átutalás az eredeti egy százaléknak megfelelően történt) a különbözetet az erről szóló adóhatósági határozat alapján az érintett magánszemélynek meg kell fizetnie. Példaszerűen, a bevallás szerinti adó 600 ezer forint, ennek 1 százaléka 6 ezer forint. Önellenőrzés alapján az adó összege 400 ezer forintra módosul, az egy százalék különbözet (6000-4000) 2 ezer forint lesz. Ezt a 2 ezer forintot ilyen esetben adóhatósági határozat alapján meg kell fizetni, feltéve, hogy az "eredeti" 6 ezer Ft valamely kedvezményezett részére átutalásra került.
Végül még egy praktikus információ. A törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy e rendelkező nyilatkozat valamely hatóság által közreadott formanyomtatványon tehető, ezért a magánszemélyek saját beszerzésű borítékon és levélpapíron közölhetik ezt a döntésüket. A pontos és előírásszerű rendelkezés érdekében, segítő szándékkal, formanyomtatványt szerkesztett az APEH. Ez a formanyomtatvány és a saját beszerzésű levélpapír "egyenértékű", a borítékot pedig - mindkét megoldás esetén - a rendelkező nyilatkozatot tevő adózónak kell beszereznie.
A munkáltató a nyilatkozat-formanyomtatványt az APEH ügyfélszolgálati irodáinál szerezheti be.

Nem változott, ezért továbbra is adómentes, ha egy cég bárki számára hozzáférhető, üzletpolitikai (reklám- ) célból nyilvános körülmények között ad terméket, szolgáltatást, kedvezményt, engedményt. Nem kell tehát adózni, ha kóstolásra kínálunk nyilvánosan termékünkből, ha „egyet fizet, kettőt kap akciót” szervezünk. A nyereményekre vonatkozó ajándékok után már ismét adózni kell. Ha ez pénzbeli, akkor annak 25 százalékát, ha tárgy, akkor az értéke 25 százalékát kell megfizetnie a kifizetőnek. Ha valaki vetélkedőt vagy versenyt szervez, és a reklámterméket annak díjaként adja, akkor az már természetbeni juttatás, és mint fentebb írtuk, 44 százalék adót kell fizetni utána és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást.
(Vonatkozó jogszabály: A Személyi jövedelemadóról szóló 2001. évi törvény 69.§ (5) b., és az 1. sz. melléklet 8.19 pontja és 8.14 pontja)

Kiskapuk
Minden új, az adóterheket növelő jogszabály esetén azonnal elkezdik keresni az érintettek a legális kiskapukat. A reprezentációs költségek adótételeit például néhányan már azzal javasolják kikerülni, hogy nem ünnepségre hívják meg enni-inni üzletfeleiket, hanem olyan rendezvényre, aminek belépti díja van. Ebben az esetben ugyanis a meghívottak „megvásárolják” a kapott ajándékot, még akkor is, ha ezért mondjuk egyetlen névleges forintot fizetnek. A másik megoldás annak a körülhatárolása, hogy az ajándék bizony nem magánszemélynek szól, hanem egy másik cégnek adjuk azt. Itt azonban felmerül, hogy egy cég nem ehet-ihat, csupán X. Y. igazgatója.

Nem igazán hallottunk még javaslatot azonban például annak kikerülésére, hogy az irodánkba megbeszélésre érkező üzletfelünknek kínált kávé vagy üdítő után ne kelljen a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (Illetve szegény partnerünk érdekünkben egyet tehet: nem fogad el semmit, vagy abszurd módon számlát ad nekünk a megivott kávéról, ásványvízről.)

Ami biztos: minden ilyen kiskapu csak addig van nyitva, amíg a jogszabályalkotók fel nem figyelnek arra, hogy azután egy újabb rendelkezéssel becsukják azt. Más oldalról azonban: az adózók, a cégek döntő többsége csak addig keresi a kiskapukat, amíg olyan lehetetlen szigorítások lépnek életbe, mint ez a mostani, amely jóval túlmegy az ésszerűség határain.