Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli befektetési és pénzügyi tanácsadó központ, a Capital Economics vezető európai felzárkózó piaci közgazdásza a miniszterelnöki beszéd után kijelentette: egyértelműen a kormányon belül még zajló vitákra utal a piac által eddig vártnál későbbi időpont. Shearing szerint ugyanakkor a piac szempontjából nem a bejelentés időpontja, hanem az intézkedéscsomag belső szerkezete lesz a döntő fontosságú. Várható, hogy a kormány a márciusi bejelentési időpontig hátralévő egy hónapban is elkezdi már "csepegtetni" a csomagról szóló információkat a piacnak, és nem kizárt, hogy az intézkedési terv még a vártnál is nagyobb kiadáscsökkentéseket tartalmaz majd. Ezt piaci meglódulás követheti, de ha a piaci szereplők végül a csomag szerkezetét nem találják kielégítőnek, akkor ez a fellendülés "rövid életűnek bizonyulhat" - mondta a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Arról a tervről, hogy a kormány az alkotmányban rögzítené az államadósság-rátát, Shearing azt mondta: a nagy összehasonlítási alap ebben a kérdésben Lengyelország, ahol már létezik ilyen alkotmányos felső adóssághatár. A Capital Economics londoni szakértője szerint azonban valójában a lengyel alkotmányos korlát "nem bizonyult igazán kötelező erejűnek ... a (lengyel) kormányok megtalálták a módját, hogy miként kerüljék meg" ezt a korlátozást. Shearing szerint nem elsősorban az adósságkorlát alkotmányos rögzítése, hanem a konszolidációs tervek végrehajtási módja lesz "abszolút kritikus" a piac számára. A londoni elemzői közösségben azonban már elhangzottak olyan vélemények, hogy egy ilyen alkotmányos korlát bevezetése komoly előnyökkel járna Magyarországon.
Rövid életű előnyök
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői minapi tanulmányukban felidézték, hogy a háromezer milliárd forintnyi - a hazai össztermék 11 százalékának megfelelő - magánnyugdíj-pénztári vagyon zöme visszakerül állami kezelésbe, és ennek jelentős részét várhatóan az államadósság csökkentésére fordítják. A ház szerint azonban az egyszeri adósságcsökkentésből eredő előnyök rövid életűnek bizonyulhatnak valamely erőteljes költségvetés-politikai rögzítő tényező nélkül, ezért "üdvözlendő" lenne a GDP-arányos adósságráta "erős alkotmányos korlátozása" a magyar kormány részéről.
Orbán Viktor hétfői beszéde utáni kommentárjukban a Goldman Sachs (GS) pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó piaci elemzői ugyanakkor annak a véleményüknek adtak hangot, hogy általánosságban egy ilyen adósságkorlátozó költségvetési szabályozó erősítheti ugyan az államháztartási konszolidációs erőfeszítések hitelességét, de a szabályozás tényleges hatékonysága olyan részleteken múlik, mint a közadósság mibenlétének definíciója az új törvényben, az adósság ellenőrzés alatt tartásának módja, vagy az, hogy a jelenlegi adósságállományt miként és milyen időtávlatban kívánja a kormány az előírt szintre csökkenteni. Abból, hogy a beszédben kevés részlet hangzott el, és a részletes ismertetés időpontja márciusra tolódik, a Goldman Sachs londoni elemzői is arra a következtetésre jutottak, hogy a jelek szerint "még korai szakaszban járhat" a csomagterv kidolgozása.
Stabilitási Alap: nem kulcsfontosságú
A 250 milliárd forintos költségvetési stabilitási alapról - amelyről a kormányfő szintén említést tett - a GS londoni szakértői úgy vélekedtek: nem ez lesz a kulcsfontosságú eleme a külső piaci volatilitás elleni védelemnek egy olyan évben, amikor a kormány hozzávetőleg háromezer milliárd forinthoz jut a magánnyugdíj-pénztári vagyonból; az idén ez utóbbi lesz a kormányzati finanszírozási kockázatok csökkentésének fő tényezője.
Magyar elemzők némi csalódottságuknak adtak hangot a kormányfő beszédével kapcsolatban, és az ellenzék is hiányolta a konkrétumokat.
